|
|
|
Szavak.
Szürkület, majd pirkadat,
Napok követik a napokat.
Korog a lelkem, éhezem.
Erőtlen, de felvértezem.
Égre festem tekintetem,
Az elmúlt időt kémlelem.
Zengő dallamok fejemben,
A szenvedély szememben.
Csónakom már a mélyben,
Romokban hever, s végleg.
verse.
Hulljon most szét ezer darabra kopott lelkem,
Szálljon el hozzád is, egy aprócska por szem.
Mikor a tükörbe nézel, mond vajon kit is látsz,
Aki szerettél volna lenni, vagy akinek lenni muszáj.
Magadnak fellelj meg, ne nekem, vagy másnak.
Hiszen egy tökéletes embert hiába várnak.
Minek siratod a múltat, hisz a jövő még előtted,
Én vagyok a tükör, és elmondom ki lehetne belőled.
refr.4x
Tükörként szolgálok,
Hibáim pókhálók,
Üvöltő lelked,
Most sorvad el benned.
Szállna a lepke,
De a háló el lepte.
verse.
Szolga lelkek körülöttem, kik beállnak a sorba,
Pokol tornáca ez, és álmom belefulladt e korba.
Fáradt lelkem, mond, bánkódók hánya ölel,
Hiszen ők is harcolnak, és már ököllel.
Szavak a távolban, mint hajó a zátonyban,
Tettek a távolban, mint karó a hátamban.
Arcom, mi rémült, mint kislány ki szédült,
Volt ki még becsült, de az arcokon rém ült.
refr.5x
Tükörként szolgálok,
Hibáim pókhálók,
Üvöltő lelked,
Most sorvad el benned.
Szállna a lepke,
De a háló el lepte.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
