|
|
|
A sorsomat papírra vetettem régen
S eljő majd a veszélyek éje
Szertefoszlott álmom, nem találom sorsom,
Szédelgő támpontom, követné lábnyomom.
Fűződött álmom, eltévedt sorsom,
Árnyékom látnok, álmom mi álnok,
Magányos árva, képzeletbe zárva,
Valóra vágyva, zokogva, fázva.
Elveszett rímek, elveszett sorok,
Hazug álmok, miket nem véd burok.
Most kérem először, hallgass és érts meg,
A valóra vágyom, nem a képzeletre.
Az igazságért harcolok, hogy jobb világot kapjatok,
Száj-karate ollé, ez az ami ti vagytok,
Ott repül egy anyád, előtte a kurva,
Pedig képesek lennétek ti is a jóra.
A sorsomat papírra vetettem régen,
S eljő majd a veszélyek éje.
2x
Szertefoszlott álmom, nem találom sorsom,
Szédelgő támpontom, követné lábnyomom.
Fűződött álmom, eltévedt sorsom,
Árnyékom látnok, álmom mi álnok.
2x
Magányos árva, képzeletbe zárva,
Valóra vágyva, zokogva, fázva.
Elveszett rímek, elveszett sorok,
Hazug álmok, miket nem véd burok.
A jövőben bíztok, megváltóban hisztek,
Pedig már mindenkit hazug útra vittek.
A valóság megkínoz, a hazugság eltipor,
Észre sem veszed és az életed kisiklott.
Színtelen a világ, csak fekete és fehér,
Itt élünk a jó és a rossz harc mezején.
A sorsomat papírra vetettem régen,
S eljő majd a veszélyek éje.
2x
Szertefoszlott álmom, nem találom sorsom,
Szédelgő támpontom, követné lábnyomom.
Fűződött álmom, eltévedt sorsom,
Árnyékom látnok, álmom mi álnok.
2x
Magányos árva, képzeletbe zárva,
Valóra vágyva, zokogva, fázva.
Elveszett rímek, elveszett sorok,
Hazug álmok, miket nem véd burok.
Gondolatok zuhannak minden pillanatban,
Az marad életben, kiben a szikra fellobban.
Szárnyra kapott sorok, mik még szárazon állnak,
Kikre könnycseppek még azóta sem hulltak.
Mondd el végre, mire vársz, hogy mitől is félsz,
Várom, mikor a tettek mezejére lépsz.
A sorsomat papírra vetettem régen,
S eljő majd a veszélyek éje.
2x
Szertefoszlott álmom, nem találom sorsom,
Szédelgő támpontom, követné lábnyomom.
Fűződött álmom, eltévedt sorsom,
Árnyékom látnok, álmom mi álnok.
