|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Ördög hozott... Isten vihet |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 5:02 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén(x2)
Én itt vagyok veled, itt a számokban
Cédén a polcon, vagy ott az álmodban
Amikor rám gondolsz, amikor emlékszel
Bármelyik soromra, szellemként idézel
Saját magadtól ki véd meg végre?
Hol a boldogság bérlete félbetépve?
Egyetlen napot bír ki ítélet nélkül
Folyik a játék, mit teszel feltétül
Ha néha nem fájna, lehet, nem is tudnád, hogy
Van még szíved, ha egy ládába dugnád
Ki ne derüljön, hogy ez a vagány srác
Csak olyan sok szörnyű emléket így álcáz!
Az álom édes, senki nem akar szenvedni
Az első lépést tényleg nehéz megtenni
Vert az apád, az anyád meg nézte
Ahogy nézel, pont ideje, hogy lépj le!
Az osztályfőnök borítja rád a szart
Miért koplalnál, hogy ha ő se koplal?
A tanáriban röhögnek, ide hallom
Az ő szívük kő, a tiéd maradjon karton!
Refrén(x2)
Én arról beszélek, hogy bármerre nézel
Az igazságtalanság, ami ér el
Néhány barom tereli a többit
És hogy le ne maradj, a tüdődet köpd ki
A lét köhögd ki, Monopoly nagyban
Vagy állj a sorba, vagy bilincs kattan
Az életem vezetem, nem a dzsippem
Tizenhárom év alatt elmondtam mindent
Ha nem figyelsz, az nem az én hibám
Ez a lényeg, a többi csak délibáb
Tükörben nincs mese, az mindig őszinte
Az élet nem curling, gondolj a rugby-re
Paralimpia ez, spártai módra
A főnök már néz, legyél jó szolga
Felnőttünk panelba szeretetéhesen
Hitel helyett itt van a két kezem
Refrén(x2)
A találka bűnözés, a pláza legális
Apád már kirúgták, követi anyád is
A gyerek őszinte, pofon a jutalma
Igazságért ugyan minek kutatna?
Lassacskán nálad is profibban hazudik
Ez az ember ha kell, ha nem, kamuzik
Panel vagy cella, a tudatom végtelen
A rendszeretek Fanka ellen védtelen
Nézd, ahogy változom, én nézlek téged
Napról-napra egyre jobban érted
Ne szégyelld magad, ami volt, elmúlt
A valódi lényed néhány éve elbújt
A lélek az lélek, a bőrszín lehet más
Csak az számít, hogy nő fel a kisflótás
A család vagy elás, vagy pedig felemel
Ahogy a gyerek szót fogad, vagy felesel
Refrén(x2)
Refrén(x2)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
