|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Ördög hozott... Isten vihet |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:50 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Ez nem én vagyok, köszönöm szépen!
Nem kérem, osszátok csak szét a részem!
Ez nem én vagyok, köszönöm szépen!
Már érzem, ahogy felébred a lényem
Ez nem én vagyok, köszönöm szépen!
Már láttam pont eleget ott a bárban
Ez nem én vagyok, köszönöm szépen!
Már értem, hogy mi van valójában értem
Ez nem a fröcsögő menősködés,
Ide a fuksz meg a verda az édeskevés
Itt nem plenyóból ütnek, itt tiszta a játék
Nézz tükörbe, mit szólnak anyádék!
Az alázat kihalt, manapság nem divat
Mindenki mosolyog, ha elfordulsz, megszivat
Aki tud ölni, tiszteli az életet
A másik kamura látja a rémeket
Képzelt ellenséget kutat mindenhol
Bézbólütővel mutogatva bepózol
Ha magadra ismersz, ne hidd, hogy utállak
Ha rajtam múlna, magammal húználak
Magyar magyarnak farkasa ne legyen
Mindegy, hogy kertváros, vagy épp a telepen
A ringben mutasd meg, nem lenn az utcán
Különben cella vár sétáló után
Refrén
Egyszer majd te is bevallod magadnak
Hiába vigyorogsz, egyre csak szarabbak
Kés a hátadba minden újabb nap
Ez amit éget, mégse oltalak
Mindenki szeretné, hogy szeresse valaki
Fájóan egyszerűek Fanka szavai
Akár az élet, fekete vagy fehér
Vér a pengén, vagyis szemet szemért
Én elhagytam ezt és neked is ajánlom
Azóta értem, ki az igaz barátom
Aki megmondja szemtől-szembe
Nem a látszatra figyel, hanem az emberre
Az élet nem rövid, a fájdalom hosszú
De nézd meg, senkin nem segít a bosszú!
Az emberiség egy szép napon felnő
Remélem, hogy értesz valamit ebből
Refrén
A fiatalok keresnek, mi az, amit találnak?
A sivatag közepén kabátban kapálnak
A gyerek őszinte, soha ne bántsd ezért!
Főleg te, aki a lelked egy zsák szarért
Eladtad kilóra, engem nem versz át
De van még esélyed, hogy visszacsináld
Magadért születtél, nem apádék csináltak
Ha ezt megérted, ott lesz a kijárat
Refrén
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
