|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Ördög hozott... Isten vihet |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 4:09 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Akár a fény, olyan sebes a gondolat
A gyerek akkor rossz, amikor szót fogad
Neked jó legyen, más nem érdekel
Egy átlagember folyton csak mérlegel
Mindenhez időt kérsz, sietsz a világba
Ha mások látják, kulcsolod kezed imára
Megéri, nem éri, mibe kéne fektetni?
Inkább a lurkót egy mesével lefektetni
A lényeg egyszerű: éld meg az életet!
A múltad így teher, dobd el a képeket!
Minden egyes perc már egy új világ
Kit érdekel, hogy tegnap ki mit csinált?
A harcos harcoljon, de csak a jelenért
Mert csak a mostban létezik ellenfél
A többi délibáb, sötét illúzió
Ez a dal is a lelkednek infúzió
Refrén(x2):
Az élet megy tovább, minden nap új esély
Ez a nagy kaland, ez a sok veszély
Egy átjáró a halálunk, semmi több
Ebből a világból másikba költözött
Ne félj a haláltól, ő se fél tőled!
Álmatlan éjszakák fejedben vergődnek
Ideje letenni az ólomkabátot
Kétszínű testvérek, meg hazug barátok
Az igazság hangja itt van a torkomban
Én csak leírtam, Isten tollba mondta
Nézem az arcotok, vigyorog a fájdalom
Miközben a Föld szívverését érzem a lábamon
Hóhérokat kivégezni az emberiség veszte
Vagy ha úgy jobban érted, a Jóisten tesztje
A játék nem áll meg, rajtad múlik minden
Hogy magadban bízol, vagy egy nagy dzsipben
Az én Don-kanyarom itt van a kiskörúton
Józanul sokkal jobb, ezért nem kell berúgnom
Ahol e világ vége, ott indul egy másik
Ahol a lovam vágtat, Fanka már ott vadászik
Refrén(x2)
Kevés a kimondott szó, csak a tettek beszélnek
Minek nézel engem, barátnak vagy ellenfélnek?
Bármelyiket választanád, elárulom: tévedtél.
Én vagyok a tükörképed, ideje, hogy ébredjél!
Amennyire engem utálsz, annyira rühelled magad
Amennyit nekem adtál, neked pont annyi marad
A napnál világosabb, milyen egyszerű a játék
Az élet értelme, elárulom: annyi, hogy átéld!
Refrén(x4)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
