|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | A véletlen szavai |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 4:59 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Intuison Records |
| Stílus: | pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Elment államtitkárnak
Márti az édes rokon.
Fényes, tág irodában
nyomja az e-mailt, várja a faxot,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Mártinak férje a Zsolti,
nekünk mar régtől gyanús.
Tán meg beleviszi Mártit
valami ügybe, amilyen ürge,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
A héten láttam a Zsoltit,
egy nővel smárolgatott.
Én meg gyorsan lefotóztam,
jól jöhet még ez, bármi a córesz,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Jól jöhet még ez, bármi a córesz,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Amúgy éltünk boldogan,
húshoz torta van.
Én meg Karcagon
felvettem a munkát a Nándinál.
Sírva hív egyszer Márti
kártyával nem szolgál a team*
Hogy így meg úgy ez a Zsolti,
jól belevitte, amilyen ürge,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Szóltam a Nándinak gyorsan,
néztük nagy dallal a fotót.
A nőt ki Zsoltival smárol,
ó, e nő nem akárki, így szól a Nándi, hanem
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Néztem, hűltem a Nándit,
és félni kezdtem legott.
Nem bárkivel smárolt a Zsolti,
a nő nem akárki, kinyírja mi Mártinkat és
tám-tára-ráram-pám-pám-pám,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Hűha, córesz van, és Márti benne van,
nékem is végem van,
engem is a Nándi úgy kivág.
Később, 7 hónap múlva
Márti az asztalán hagyott
3 államtitkos aktát.
Meg volt zavarva, vagy bevitték a sz*rba,
a jó Isten tudja, pám-pám-pám.
A heten láttam a Zsoltit,
három lakáj vitte őt.
És még nagy legyezőkkel
két néger szolga tám-tára-ráram,
tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Márti meg édes szegénykém,
óvadék nélkül maradt.
Nélküle karácsonyoztunk.
Kérdi a tanti, hol van a Márti?
Erre mi azt mondtuk, tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Kérdi a tanti, hol van a Márti?
Tám-tára-ráram-pám-pám-pám.
Eddig éltünk boldogan,
na, ennek vége van.
Én meg Karcagon letettem
a munkát a Nándinál.
Összefoglalva:
Elment államtitkárnak
Márti az édes rokon.
Ám Zsolti irigy volt nejére.
Nála is többre vitte az ürge,
csak feljebb küldte magát az ürge.
Jó görény módra,
csúcsra smárolta,
vitte a pályát,
és a családját.
Volt esze bőven,
hogy olyan nőnek
nyúlt be időben
a nagy etetőben,
hogy annál nincs följebb.
És mondja is a Nándi,
nincs mit csinálni,
és azt is mondja,
erre már spongya,
égesd el a képet,
különben véged.
Ha ezt nem cselekszed,
ez lesz a veszted.
Ezt várjuk tőled,
különben lelőnek.
Világos a pálya?
A bodyguardja én vagyok a nőnek,
Kinél már nincs följebb
– ezt mondja a Nándi.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
