


| Előadó: | Csibor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tamás László Molnár Gergely Zubreczki Dávid Bencze Boglárka Horváth Mátyás Várkonyi Mária |
|
Tamás László Molnár Gergely Zubreczki Dávid Bencze Boglárka Horváth Mátyás Várkonyi Mária |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív rock |
| Címkék: | Keressük! |

Egyszer vége szakad, vagy te szakítod el
Éppen olyan ez, mint a rántott sajt.
Amikor zavar, már a sok csavar
A villádon és rég mást akarsz.
Hát ott hagyod a nődet,
Azt hiszed, tőle volt már ilyen szar.
Aztán szívod a fogad: ki visel el téged majd?
Eléred a pontot, mikor azt mondod,
Mikor bevallod: nem vitás,
Neked épp elég itt, még kielégít,
De nem kell tőle semmi más. Hát…
Nem kell senki már.
Nem kellesz senkinek se már.
A nőd is mást talált.
Ugyanazt kérdi, te ugyanazt mondod,
Ugyanaz a vita hónapok óta.
Kibékültök, keféltek egyet
És kezdődik újra a régi nóta. Hát…
Nem kell...
Hiába menekülsz előlem édes, röpülök utánad,
Ha levágod a szárnyam, gyalog megyek.
Tépd ki tőből mind a két lábam, van két jó karom.
Az egyikkel leintek egy taxit és megmondom a sofőrnek:
„kövesse azt a piros autót,
mellyel a kedvesem próbál meg kereket oldani előlem”…
Bosszant téged, amire régen
Még azt mondtad: milyen édes!
Amikor nyűgös, csak ő a bűnös,
Azt gondolod, ez mindenre képes. Hát…
Nem kell...
… És ahogy száguldunk utánad szűk utcákon át,
az ülésre téved a tekintetem
És zavartan fordulok a sofőrhöz elnézését kérve,
Amiért szárnyaim, s combjaim csonkjából patakzó
vérem bemocskolja a huzatot.
De ő csak legyint: „Ugyan már fiatalember!
Én is voltam fiatal, tudom mi az a szerelem.”
Nem kell...



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."