|
|
|
| Előadó: | Soltész Rezső |
|---|---|
| Album: | Jókedvű vagyok |
| Megjelenés: | 1985 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Knisch Gábor |
|
Soltész Rezső |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Pepita |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Vártam reád, száz éjen át,
s mikor átöleltél azt hittem, hogy álmodom.
Boldog hetek, szálltam veled,
ilyet elfeledni nem lehet.
Éreztem én, nincs sok remény,
azt reméltem, megváltoztál, s itt maradsz.
De várt rád az éj, hajtott a vér,
te búcsú nélkül elmentél.
Mit tettél velem,
meg nem érthetem.
Hidd el, még most sem hiszem,
őrület, hogy nem vagy velem.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
itt maradsz egy egész élten át.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Zárj a két karodba,
repüljünk a sötét éjen át.
Én a rabod vagyok,
te vagy minden szenvedélyem.
Nincs más kiút,
bármit kívánsz, a tiéd.
Mások szíve játék neked,
kire rátekintesz, annak nincsen irgalom.
Lángol szemed, az éj van veled,
neked ellenállni nem lehet.
Gond, fájdalom, baj, ártalom,
mikor hozzámérsz a két kezeddel, elsimul.
Oly jó veled, rossz nélküled,
az ördög van talán veled.
Hidd el, még ma sem hiszem,
őrület, hogy nem vagy velem.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
itt maradsz egy egész élten át.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Zárj a két karodba,
repüljünk a sötét éjen át.
Én a rabod vagyok,
te vagy minden szenvedélyem.
Nincs más kiút,
bármit kívánsz, a tiéd.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
itt maradsz egy egész élten át.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Zárj a két karodba,
repüljünk a sötét éjen át.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
itt maradsz egy egész élten át.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
nálam jobbat máshol nem találsz.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
itt maradsz egy egész élten át.
Kérlek adj egy éjszakát,
csak még egy éjszakát.
Add, hogy úgy érezzem,
nálam jobbat máshol nem találsz.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
