|
|
|
| Előadó: | Subscribe |
|---|---|
| Album: | Áthangolva \ Retuned DVD |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csongor Bálint Tilk Máté Anga-Kis Miklós Reich Tamás Horváth Attila (Subscribe) Rékasi Attila Anga Kis Miklós |
|
Csongor Bálint Tilk Máté Anga-Kis Miklós Reich Tamás Horváth Attila (Subscribe) Rékasi Attila |
|
| Kiadó: | EMI Publishing |
| Stílus: | Metál |
| Címkék: | Keressük! |
You were my ceaseless truth
You were, you are, you are
You were my wish I would never lose
You were, you are, you are
You were the queen beside me
You were the peace inside me
You were, you are, you are
You were the one who guided
You were the sheen inside it
You were the queen in me
If you could only than it won’t be
Than it won’t be sobering
Trust in me, taking me, believed in my way
Believed in my way
If you could only than it won’t be
Than it won’t be sobering
Tear within is washing you
Fades you away I wait for the day of the rejoicing
Standing alone wondering
How the peaces were floating away
Stare at the gap between us and we just
Wondering how the peaces were floating away
With a smile on your face
Losing our tender space
With a smile on your face
Celebrate passing days
Tender space
Than it won’t be sobering
Tear within is washing you
Fades you away I wait for the day of the rejoicing
I’m wild awake, I’m wild awake
I’m chokin’ of promises you’ve made
It was up to … up to you girl
I’m drifting in between heaven and her
I feel every word in my dead raped dishonored heart
You told me, “How could I touch you?”
How could I touched you,
when your spirit poisoned my heart
I feel every word in my dead raped dishonored heart
You told me, “How could I touch you?”
Lies in your eyes fear within your soul
tear within my lonesome soul
You told me I was only quick remount
for your joy
Forgettable toy of your dollhouse
I thought I was more than that
I thought that I was more that!
I know that we were more than that!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
