|
|
|
| Előadó: | Billy-zone |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pepe Bull |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol van az a kor, amikor a nők alá láttam állva?
És nem szól a gyönyörű, csak nézi, hogy gügyögök a szája tátva
Nem mondja rám azt, hogy perverz bunkó, hanem, ó de édes
És az se ciki, ha a pofám süteménytől tiszta krémes
Nem büntet a törvény, ha más játékát ellopom
És nem ciki az, sem ha kell, hát lazán behugyozom
Ami jó még abban a korban azt sem veszik zokon
Ha egy zsernyákot vágok pofon
Nem csalódhat, bennem senki önmagamat hozom
Mikor ösztönből a nagy gömbölyű melledet meg fogom
Hirtelen a nyelvemet a bimbó köré fonom
És tiszta erőből szopom
Refr:
Élveztem a gyermekkort, mert mondhattam, hogy bülübülü
De nem elég, hogy mondhattam még értettem is bülübülü
Imádtak a nők is folyton kényeztettek bülübülü
Simogattak bülübülü Csókolgattak bülübülü
Hol van az a kor, amikor visíthattam orrba, szájba
És nem hallgathattam semmi féle jó tanácsra
Megkaptam mindent mit megkívántam mi jó, mert édes
Nem hagyták, hogy a kezembe kerüljön durva éles
Pedig nem félek én semmitől, mert bátor vagyok nagyon
Ha elesek, csak picit esem, nem zúzom magam agyon
Hiába kérnek, tőlem bármit magamat nem hagyom
Míg nem suhintanak nyakon
De most meglátott az óvónőm és azt mondta, hogy áá
Ijedtében beszaladt a szoknyája alá
Előbujt a régi énem és mondtam, hogy áá
Óvá áá, áá
Refr:
Élveztem a gyermekkort, mert mondhattam, hogy bülübülü
De nem elég, hogy mondhattam még értettem is bülübülü
Imádtak a nők is folyton kényeztettek bülübülü
Simogattak bülübülü Csókolgattak bülübülü
Hol van az a kor, amikor nem tudtam mi a borotva
És senki sem panaszkodhatott az én illatomra
Örültek, hogy hasonlítok minden rokonra
És egy vénszipirtyó sem volt velem ó túl goromba
Vártam már, hogy felnőtt legyek s erős, mint egy barom
Ha valaki bántana, könnyű szerrel helyben hagyom
Elég lesz ha féleröből simán nyakon csapom
Nyakán menetet vág a takony
Félnek tőlem azok is, akik imádtak régen
Együtt homokoztak lent velem a játszó téren
Azt mondták, hogy előbb utóbb felnövök
De én nem akarok felnőni még nem
Refr:
Élveztem a gyermekkort, mert mondhattam, hogy bülübülü
De nem elég, hogy mondhattam még értettem is bülübülü
Imádtak a nők is folyton kényeztettek bülübülü
Simogattak bülübülü Csókolgattak bülübülü
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
