


| Előadó: | L'art pour l'art |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Az anyukám a Margit, az apu meg az István,
Ami a szomorú inkább, hogy én vagyok a kislány.
Amikor ezek kergetőznek üvöltözés közbe’,
Valami nekem azt súgja, hogy nem illenek össze.
A szüleim azzal szórakoznak egész álló nappal,
Hogy ide-oda küldözgetnek rikácsoló hanggal.
A nagyapám, ha találkozik velem a szobában,
Ijedtében azt kiáltja: egér van a házban.
Megáll az ész,
A Zigóta kész.
Komolyan mondom, megáll az ész,
A Zigóta kész
Nekem ez az élet a liblingem,
Bár tudom, hogy az öröm nincs ingyen.
Meg kell szoknom a Pityut is még,
Újra, meg újra, meg megin’ ismét.
Mondd, Pityu, hol van a boldogság?
A nejed, a Margit szól hozzád.
Nem találtam a konyhában,
Egy ici-pici volt csak a tortában.
Óh, hát senki se figyel rám,
Csak beszélek itt a falnak,
Csak lebegtetem a szám.
Téged semmi se érdekel,
Csak mondod a magadét mindig,
És agyilag hozzám későn érkezel.
Az apu az anyut szidja folyton elmarasztalólag,
Aszongya, hogy kellemesebb arca van a lónak.
Azt hiszi az apukám, hogy ő az Atyaisten,
Hasonlít rá annyiban, hogy amikor kell nincsen.
Mikor a bátyám ököllel ver, anyu sose véd meg,
Szól, hogy halkan üssön, mert az apukám felébred.
Nincs ideje anyunak a gyereknevelésre,
Nézzenek most rám nyugodtan, itt az eredménye.
Megáll az ész,
A Zigóta kész.
Komolyan mondom, megáll az ész,
A Zigóta kész.
A nászutunkra is emlékszem,
Borsod-Abaúj-Zemplénben.
Ózdon a séta a legszebb volt,
Persze a csúcs, az a hentesbolt.
Mondta a Pityu, hogy nincs mellem,
Csodálkozik is, hogy elkeltem.
Már tudom, a Pityunak miért kellek,
Mert benne is dúlnak az érzelmek.
Óh, hát senki se figyel rám,
Csak beszélek itt a falnak,
Csak lebegtetem a szám.
Téged semmi se érdekel,
Csak mondod a magadét mindig,
És agyilag hozzám későn érkezel.
Mert semmi se érdekel,
És attól tartok lassan,
Hogy meggárgyulsz, és tök süket leszel.


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha