|
|
|
| Előadó: | DSP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
DSP cucc, Bloose Broavaz, Barbárfivérek...
[Bom:]
Nem vagyok hétköznapi sztár, hétvégi sztár vagyok,
Mi állatok vagyunk, aztán snitt, azt' imádkozunk, hogy éljük túl a másnapot,
Itt annyi mesés dolog történik, hogy lassan már a valóságtól frászt kapok,
Észvesztő, hogy pénzt adnak, ész nélkül költekezel,
De látod, hogy kifolyik a kézből az az ötvenezer,
Az első pofon után megcsúszol te is,
És úgy rakod le a kesztyűt, hogy többet fel se veszed,
Vissza a valóságba, meló meg adósság van,
Egy részed belehal, ha kiderül, hogy nem leszel sztár ebben az országban,
Többi azért teszi, csak hogy a szabadidőt agyonvágja,
Hétfőn a szombaton élek, szombaton a szombatnak élek,
Szóval, a lényeg, hogy szombaton jobban csak félek,
A siker nem vehető, nincs diploma a hip-hoppér’,
A nők a neveddel basznak, a sok szakadék öt ruppót ér.
[Dipa:]
Négy fal közt telnek el a szürke hétköznapok,
De a hétvégén mindenkire hét kört hagyok,
Bejárjuk az országot az együttesünkkel,
Mindig úgy berúgunk, hogy együtt esünk el,
Hívd sok spanodat, hogy legyen, ki a tüzet oltsa,
A hétvégén átváltunk éjszakai üzemmódra,
Az utcán rám se néznek, de a klubban felismernek,
Megtöltöm a nagytermet, hiába lettem kis termet,
Felnéznek rám, mert már túlnőttem magamon,
Hatalom a szó, ha tudsz bánni vele szabadon,
Nem fogtok szavamon, mert ilyenné a vadon tesz,
Ahány dalom lesz, mind szakirodalom lesz.
[Refrén x2:]
Szakadj el,
Hogy felülről ugorhass bele az egészbe!
Szakadj el,
Hogy érezd a hiányát, vagy dobd ki a szemétbe!
Szakadj el,
Hogy szakadjon le mindenki egy percre!
Szakadj el,
Hogy lásd, mi ez, és mi a szereped benne!
Szakadj el a faszomba!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
