|
|
|
Bom:
Zúg a tér, súg a szél, zúz a füles, zúg a füled
A balba' én a jobba' Dé lóg, úgy gyújt újra tüzet
Benned... Hozok stílust, szlenged adok minden szájba
Süket szoba vagyok, benne vagyok minden számba
Szövegek az utcán, dallamok a terembe'
Szellem vagyok, fogalom, egy hang vagyok a fejedbe'
Görcs vagyok az öklödbe', görcs vagyok a gyomrodba'
Fölspanol, ha hallasz, ettől fölpakolsz, ha kóstolnak
Érinthetetlenek vagyunk, élünk, mint mások, hidd el
Vágom mi van, köztetek járok és látok mindent
Hang vagyok, aki azt mondja, ne csald meg a csajod
Egy másik hang meg azt, hogy miért ne? és az is én vagyok
Én adom költőbe', én osztalak le flow-ba'
Emlékszel? Én raktalak rá és én hoztalak le róla
És akkor is itt leszek, még ha jobbat is mutattok
Sem érhettek el, mer' én vagyok a Hold, amit ugattok
Refrén:
Hagyd a faszba őket, azok csak szellemek
Hiába támadsz rájuk, érinthetetlenek!
Hiába választanád szét őket
A DSP a Phat-tel tol még többet!
Velünk a hangfalaid új ablakot öltenek!
És rászabadul a városra a szörnyeteg!
Majd kiűzi a sok démont ami tönkre tesz!
És csak tiszta élet marad ami körbe vesz!
Dipa:
Nem érinthetsz, csak hallasz én egy fantom vagyok szabadon
Ez van akkora hatalom, hogy áthatol a falakon
És kitör az utcákra, nincs fogás a szavakon
Szellemi táplálék vagyok, te meg várod az adagom
Ott vagyok, mikor idézel, ha odaillik pár sor
Annál erősebb leszek, egy számom minél többet másolt
Én vagyok a füleknek a drog, te meg a dílerem
Te nem érinthetsz, de én a lelked megérinthetem
Én vagyok az angyal és az ördög a válladon
Én vagyok a Sanax, mikor gyötör a fájdalom
Ott vagyok veled bárhol, tárazd be a playlist-be
Ha meguntad a sekélyest, bedoblak a mélyvízbe
A stúdióba nem váltok személyiséget, csak alakot
Mikor szanaszét rappelek minden kibaszott alapot
Fény vagyok ebben a kilátástalan alagútban
Egy szörnyetek vagyok, a lejátszódból szabadultam
Refrén:
Hagyd a faszba őket, azok csak szellemek
Hiába támadsz rájuk, érinthetetlenek!
Hiába választanád szét őket
A DSP a Phat-tel tol még többet!
Velünk a hangfalaid új ablakot öltenek!
És rászabadul a városra a szörnyeteg!
Majd kiűzi a sok démont ami tönkre tesz!
És csak tiszta élet marad ami körbe vesz!
Phat:
Yo! Itt a külvárosi hangfal fantom-kommandó
A lejátszó a hangom oda-vissza végtelen tolja, nem random!
A herceg a telepre szórja szét az idő homokját
A májk a tőr, ha rímet tol, az egész város hanyattdől!
Ez mágia, a mérgemmel átitatva egész Hungária
Levágja aki hallott már, csodákra nem kell várnia
Kajak dadogják, még ilyet, a hangjának nincsen párja
Inkább belső bolygónak, mint a látszat világok sztárja!
Álomban az álom, én az eredetből eredek
Ha őrzöm a négy elemet, meghajlítom a legeket
Csak veszek levegőt és rád görbül a tér-idő
Mer' Béci se kistermetű de a szövegem égig nő!
Visszatért a csapat szumi egész Békás!
Csoda alapon csapatjuk levágod, hogy az is Békás!
Ez elmezaj, de nem kell, hogy félj!
Se az, hogy megidézz, mi jövünk, csak nyomd a Play-t!
Refrén:
Hagyd a faszba őket, azok csak szellemek
Hiába támadsz rájuk, érinthetetlenek!
Hiába választanád szét őket
A DSP a Phat-tel tol még többet!
Velünk a hangfalaid új ablakot öltenek!
És rászabadul a városra a szörnyeteg!
Majd kiűzi a sok démont ami tönkre tesz!
És csak tiszta élet marad ami körbe vesz!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
