|
|
|
| Előadó: | Altare |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Yo, Yo
Élezve a nyelvem, érzem élvezed a szlengem
Elvezet a rappem, ég veled spanom, rendben
Nincs cigim, se pockettem, ketten a parketten
Ez Testament mégse jelenti, hogy pap lettem
Állsz a pakliba, lesed a balettet
Pattognak a szavak, bombáznak a rockettek
Rakéták az égen, rakéták a kézben
Esztéták, Aszkéták azt írták, nem térsz be
Kezedbe 9 milli, beindul a robo kopó
Rakd le a Glockkot, velem ne szopóz Rocco
Hidd a szószárítót szótagolom szótagon
Bárkesz beszólt vajon, mint egy megszórt vagon
Verbál spray mint egy aeroszol, hogy irigykedj
és olykor a rap neked erről szól
Most te tréfálsz haver, nem vagy te Ray Charles
Te vak vagy mint az ablak, miért hazudsz hogy még látsz
Meglátsz, félek itt, bedobod mondod
már nem félek itt az arcodtól megint nem férek itt
Te féreg mint a Rodman, ne játssz a rapjelekkel
mint reptereket repülők rapemmel repjelekkel
rejtjeleket bújtatok, feléd ez is gesztus
Tiéd lehet Gesztis, enyém itt a Pestis
Hallja meg Pest is, nincs bennem gusztus,
mert nekem az luxus, mint egy lexus
Textemnek tarifája perc per százhúsz
kapd elő a pop-cornt, hisz úgyis csak bámulsz
Jah ez lesz, na!
Ref.:
Titánok bosszúja, hodítók hercege
Feltámadt a Kán mint a Dzsingisz fegyvere
A papír és a tolla fess jaja tolla
Magához köt a rap, mint vérfarkast a Holdja
Nem a buffalo soldier, inkább egy assassin
Érzem ha jön a rím, nekem majd az ad színt
Talán akkor láthatsz földrajzi vonatkozást
Jegyezd, a képed ritka, mint a napfogyatkozás
Ez rap cirkusz haver, te lennél a porond
Egy fiktív családban a felesleges kolonc vagy
Ez korbonctan, egy felcsúszott korong
Aki maga mögé szarik, az igazán a bolond
Berengenek a völgyek, az ég máris borong
Berengenek a képek, az agyadnak egy dorong
ami lesújt rá, pusztít akár egy pöröly
Ha nem tetszik az arcom, a wiwről nyugodtan törölj
Egy Tarantino film szereped az mellék
és kajak kell mellé, gatyád színe karamellé
mellékesen ess el, egy kis mellékessel
Hogy mit elképzeltem a felét megélhessem
Lesem a csajt, tiszta Kill Bill
Nekem az nyil bill(?) ami felráz, neked meg a till bill(?)
Visszahozlak az életbe, mint egy fibrillátor
de ne engem basztass, ha nem tetszik mit látsz ott
Ref.
Itt a, Yo
Kollagén rém folyik el a colagate
Hol a tét hova érsz, köp ki a kólagép
Az élet az egy szalag, egyszemélyes monotape
Felpörgeted magad, hogy mindig a toppon légy
Feszít a kényszer, mint gácsit az újabb top
Elmondom párszor, ez nem tucat top
Huzattal együtt érzem meg a hús szagot
Alattad a húgyszagok csak kontúrokat húztak ott
Ha kell húsz tagot oltok be a rímemmel
Ez nem gagyi duma, mint a dunyha terítelek el
Életszagú sorok, azt mondom mit láttam
nem elképzelt világot, mit piálva kitaláltam
Bicegsz utánam egy rommá gyúrt bicepszel
Kemény mint a triplex, a tablettáktól leszel
biszex Most mi lesz, lehet már fel sem áll
Inkább gyúrj rá verbálra, ha ellenem felállsz,
akkor ne égj úgy mint a Reichstag
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
