1.rész:
Az élet érdekes, olykor ad, olykor elvesz,
de elég röhejes, amit velem megtesz.
Elvette a lányt, akit őszintén szerettem,
azóta meghaltam többé nem nevettem.
Szomorú volt látnom, nem tehetek semmit,
talán ez a szám, majd a fájdalmamon enyhít.
Így, hogy már nem vagy elvesztettem hitemet,
szép lassan megőrülök, száz démon tépi lelkemet.
Nyugtalanságban, kínban telnek napjaim,
már vérzik a papír mire írom neked soraim.
Mindenről eszembe jutsz, bármit is csinálok,
az utolsó szó jogán csak egyet kívánok.
Legyél újra velem, fog most meg a kezem,
te aranyozd be minden nap az életem.
Odaadnám mindenem, rajtad kívül semmim nincs,
te vagy a világon nekem a legnagyobb kincs !!
REF. : 2x
Melletted minden reggel vidáman ébredek fel,
s könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben új útra szólít engem,
talán nem érted meg soha sem . . .
2.rész:
Az együtt töltött időkre emlékezz vissza,
boldogok voltunk, de egyikőnk se tudta.
Előre, hogy egyszer mindennek vége,
azóta én, már nem nézek tükörbe.
Mer' leköpném magamat, figyeld hát a szavamat,
tudom kicsit szánalmas, hogy sajnáltatom magamat.
A szürke napjaimba TE voltál a csillogás,
kár, hogy ez már nincsen, de az érzés, oly csodás.
El kéne felejtenem minden egyes percet,
bárhogyan is akartam, látod SZIVEM nem megy.
Emlékezni akarok, együtt lenni veled,
minden pillanatba felvidítani a kedved.
Kimondani szeretlek, tőled viszont hallani,
ebben reménykedem, abban, hogy a majdani.
Következő években, ha ismét velem lennél,
el se hinnéd kis csaj, milyen boldoggá tennél !!
REF. : 2x
3.rész:
Megláttam benned az angyali szépséget,
ekkor már tudtam s nem éreztem kétséget.
Akkor se mikor az esőbe rád vártam,
TE voltál a LÁNY, akire mindig is vágytam.
Bátran oda álltam, megkérdeztem tőled,
járnál e velem, de TE nem búcsúzol tőlem.
Kegyetlenül fáj, elvesztettelek téged,
soha nem is látlak csak azon a pár képen.
Melyeken mosolyogtunk, önfeledten, vidáman,
de bárhogyan is akarom, úgy érzem hiába.
Bizakodom abba, a sorsunk jóra fordul,
minden ilyen alkalommal a világ rám mordul.
Rettegek a reggeltől, rettegek az éjjeltől,
nélküled MINDEN rossz, így rettegek az élettől.
Így hát mihez kezdjek, mond meg mit csináljak,
TE voltál a kulcs ahhoz, hogy jobb emberré váljak !!
REF. : 2x
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana