Előadó: | Children of Distance |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Nyári Roland (Shady) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Bööáááá
Horus:
Egyszer volt, hol nem volt, már sovány a kép folt,
Mára meg dagadom, mondom, miként volt.
Tudom mit ettem, tudom mit követtem el
Megettem egy rétest, soha nem felejtem el.
E rétes angyalin, porcukrosan riszált,
Elindultam felé, ő meg az arcomba szállt.
Lábam remegett, gondoltam ezzel beérem,
Bevágtam vagy négyet, plusz hatot még szerényen.
Megkóstoltam jó volt, éhségemen csitított,
Arcomon a porcukor feltűnően virított.
Vércukrom száll már az ég felé,
Bódultan bámulok magam elé.
Mit egyek még, nem elég így nem hiszem hogy fogyhatom,
De ott van még a torta, örülök, hogy ha megfoghatom,
Hát hazaviszem magamhoz, hízom, de nyámnyogom,
Remélem, nem lesz rétes formájú lábnyomom.
Refrén:
Uram étkeztem, kérlek pofozz fel,
A hűtőhöz láncoltak oldozz el
Megettem három meggyes rudat,
Ha elhíznék kérlek, ne mutasd mit mutat
A mérleg tőlem kiakad, könnyes szemmel koplalok,
Könnyebb lenne nem enni, ó istenem de rossz vagyok,
Nemrég ettem, a papírt elrejtettem,
Zugevő lettem, most is kalács a kezemben!
Shady:
Reggel cukros fejjel, az ágyamból fel keltem,
Épp rendben bevetem és félrenyelve legyintettem,
S tekintettem meg, hogy előttem egy rétes hever.
Az agyam erőltetem, éhes lettem, ó itt ettem,
Most mit kellene tennem, hogy elérjelek de menten?
Itt vagyunk ketten: 1 Éhes és 1 Rétes,
De lehajolni nem tudok, erre térfogatom nem képes.
Kéne még egy falat ami fogamra akad ha marad,
Alap, hogy majd ajkam harap, ha markomba ragad
A földre valóban én szórtam, miattam fekszik ottan,
Éhes a belem, nyűgös vagyok, itt állok meghatottan,
Most mit egyek, nagyon éhezek, de le kell, hogy fogyjam,
Hideg lehet, de ide veled, keresek egy lapátot,
Ha éhes vagyok zabálok, nincs akadály, amíg látok,
De már nincs mit enni, így nekiállok inni,
Hogy megettem az összes rétest nem tudom elhinni!
Refrén:
Uram étkeztem, kérlek pofozz fel,
A hűtőhöz láncoltak oldozz el
Megettem három meggyes rudat,
Ha elhíznék kérlek, ne mutasd mit mutat
A mérleg tőlem kiakad, könnyes szemmel koplalok,
Könnyebb lenne nem enni, ó istenem de rossz vagyok,
Nemrég ettem, a papírt elrejtettem,
Zugevő lettem, most is kalács a kezemben!
Carp-E:
Nem ettem több rétest, ezt el sem tudom hinni,
Éhes hassal a Mc Donald’s-ig nem fogom kibírni,
Így megragadok egy tükröt, mert túrós lettem érzem,
Porcukor is ragadt rá, kézzel letörlöm a képem,
Az ujjaimon így most, van valami amit felfalok,
Ha ezt sem sikerül lekaparnom azt hiszem, hogy meghalok.
De ülök már a Mekiben, a rendelésem várom
Kicsordul a könnyem, mikor a hamburgerem látom,
Kihozza a nő és én egyből eltűntetem a nyomot,
Ez volt a reggelim de az ebédem sem hagyom ott,
Szétnézek, hogy ki látta, de minden próbám hiába,
Zugevő vagyok, mindenki engem néz, a picsába!
Pénzelni ezt nem lehet, ezt a szörnyű tettemet,
Az újságok közlik, hogy a Mekit malac ette meg
Így ülök most a cellámban a börtön konyhán étkezem,
Sajnos kezdek fogyni mióta nem élek már rétesen.
Refrén 2x:
Uram étkeztem, kérlek pofozz fel,
A hűtőhöz láncoltak oldozz el
Megettem három meggyes rudat,
Ha elhíznék kérlek, ne mutasd mit mutat
A mérleg tőlem kiakad, könnyes szemmel koplalok,
Könnyebb lenne nem enni, ó istenem de rossz vagyok,
Nemrég ettem, a papírt elrejtettem,
Zugevő lettem, most is kalács a kezemben!
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11