|
|
|
| Előadó: | Propeller band |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vető Péter Kelló Balázs Sólyom Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha felkelek, akkor felkel a délután
És bevillan a név, menj ma Adél után
De ki ez a lány? Hisz ilyet nem ismerek
Vajon ki lehet Ő, ki belülről így keres
Lehet a főhős, aki a tegnapi filmben…
Lehet a főtörzs, akinek jól megígértem,
Hogy nálam lesz majd mindaz, ami ma nem
Csak engedjen el, hisz ma nincs velem, semmi sem, mert:
Mindig valami másra gondolok, mint amire kéne
Mert mindig valami eltérít, egy rövid időre
Mindig valami másra gondolok, mint amire kéne
Talán Ő lesz, aki segít
A telefonomban sehol se találom
Az álom mappa sincs, s kitalálom, hogyha nincs
Talán mutat valami utat, valami kutat,
És leereszkedve meglesz majd a kincs, vagy a kilincs
S beléphetek, az ajtón, ahol vár
Vagy csak én hiszem azt, hogy volt, de nincsen már
S nem is lesz olyan szép e kincs
Hisz mosolyogva közli, hogy ő nincs!
Mindig valami másra gondolok, mint amire kéne
Mert mindig valami eltérít, egy rövid időre
Mindig valami másra gondolok, mint amire kéne
És talán, talán Ő lesz, aki segít
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
