|
|
|
| Előadó: | Propeller band |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vető Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Volt úgy, hogy ott voltam, kinézetem, s megláttam
Lehet, hogy jó így, de nem vártam, hogy
Rádől a fél erdő, az autómra s így majd eldől
Hogy kap-e egy falatot az életből, még
Szép, ha csak egyszerűen mennek a dolgok, és
Van amikor tenni csak keveset tudsz, mert
Van úgy, hogy állsz, mit távoli pásztor
Aki csak látja, hogy fut el a nyáj
Ájjáájjájj
Hisz van, amikor az van, hogy nincsen más…
Ájjáájjájj
Csak befogod a szemed, és lassan a szád
Volt úgy, hogy ott álltam, beírtam, kivártam
S „elutasítva” ez volt a szó
És akkor állsz, mint a télben a gyász
S csak futni szeretnél, s jó messze vágysz
Megálltam, beláttam, hogy fizetni kell, s otthagytam
Majd később néztem, hogy mi a frász van? Mert
Valaki ott a délelőtt várt, s most látható, hogy egy tábla is áll
És én így nem láttam, hogy „Ne ide állj!!!”
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
