Két gyönge kéz,
a mozdulat bizonytalan
s egy másik, tele erővel, határozottan
Néhány vonal,
felfelé törő ív
Sok butácska jel: egy ceruza-ház hazahív
De nem messze már feltűnik
az első szín, egy sárga,
de még elkenõdött, sőt, kicsit fénytelen
De lám, a lángok színesek
és látni égő szíveket,
s a gondolat, mint szivárvány, körbefut odafenn
Ez itt az én képem
Magam festem ám, kérem
s bár félkész a világ rajta, s túl egyszerű,
mégis az én képem
Így élek, és így éltem
Ez a tarka rajz nekem az életmű
Száz tévedés,
félbemaradt büszke terv
A tétova, nagy karikákkal nem bírt a radír
lágy akvarell:
az álmokban átélt csodák
Pasztell foltok, tengerek, csupa hullám a papír
De megjelennek emberek,
és mindőjükön álarc
ezer színben, de kicsit kopottan, csak kevés, ami új
Néhányukon jel, egy furcsa jel,
mi alig látható
s el is moshatja nyomtalan egy megbocsájtó ujj
Ez itt az én képem
Magam festem ám, kérem
s bár félkész a világ rajta, s túl egyszerű,
mégis az én képem
Így élek, és így éltem
Ez a tarka rajz nekem az életmű
Feltűnt már a képhatár
még messze van, de fegyelmez
és érezteti szüntelen, nem végtelen a tér
Egyszer majd csak megtelik
a tiszta lap, és ennyi,
ez a haszontalan képregény a végéhez ér
Ez az én képem,
Vigyázzanak rá, kérem
Ugyan nem egy remekmű,
de nekem épp,
ettõl szép,
pont ettől szép,
mégis szép...
Az Obituary 40 éves múltjában többször járt már nálunk, legutóbb tavaly a Sepultura vendégeként léptek színpadra, hogy velőt rázó dalaikkal megmozgassák a magyar közönséget. Július 30-án azonban ismét visszatérnek, hogy a Dürer Kert nagytermében adjanak felejthetetlen koncertet.
Az Obituary már 1984-ben füstbombákkal várta a közönséget a koncertjén
Az Obituary 1984-ben alakult Executioner néven. A helyi tampai bandák, mint a Nasty Savage és a Savatage, valamint a korai Metallica és Slayer hatására a Tardy fivérek a garázsukban zenekart alapítottak, majd korán színpadra is léptek. Bár a tagok többsége még fiatalkorú volt, a koncerteken már ekkor is érett előadással, dobemelvényekkel, füstbombákkal várták a közönséget.
A zenekar azóta sem adott lejjebb az élő fellépések hangulatából
Akik követik a munkásságukat tudhatják, hogy soha nem kell félgőzre és visszafogottságra számítani egy Obituary műsor közben. Sosem hajszolták az elismeréseket vagy a közösségi média népszerűségét, és sosem törődtek a trendekkel.
11 stúdióalbumon és számtalan koncerten vannak túl, mégis
megmaradtak a gyökereiknél: az emberileg elképzelhető legdurvább zenék egyikét játsszák és ezzel világszerte hűséges rajongótábort építettek.
A 2017-ben kiadott Obituary self-titled lemezük akkor jelent meg mikor a death metal épp reneszánszát élte és ennek köszönhetően a régi rajongók mellett újak is felfedezték, milyen erő lakik a zenekarban. Ennek bizonyítéka volt például a Slayerrel közös európai turné is.
A zenekar 2023-ban újabb lemezt jelentetett meg, a A Dying of Everything mindent hoz, amit az Obituarytól elvárhatunk: thrash („Barely Alive”), groove („The Wrong Time”, „My Will to Live”) és a mindent lehengerlő hangulat is ott van a dalokban.
A zenekar kötődése Magyarországhoz nemcsak a korábban itt megtartott koncertek miatt erős, hanem a Gróf Balázs által nekik gyártott videoklipek is segítik, hogy a banda biztosan jó szájízzel, erős műsorral érkezzen Budapestre.
A hazai közönség az Obituary által teremtett atmoszférából már többször részesült, de a legutolsó lemez dalai július 30-án kapnak igazán teret, hiszen ezúttal egy headliner bulival vár mindenkit a Dürer Kertben a zenekar.
Fotók: Obituary x Live Nation Magyarország