|
|
|
| Előadó: | Des |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Teleki Tibor Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
_Tompos Kátya_
Maradnék, de érzem, hogy mennem kell, mert vár, valahol egy másik út
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már nem köt ide, csak a múlt
A kezed fogom, ma is ugyanúgy, mint régen, a képen ott vagy te is velem
És nem értem, miért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
1 versszak
Ugyanúgy megyek előre,ugyanúgy nézek fel az égre
ugyanúgy kelek fel reggel,ugyanúgy emlékszem a képre
Ugyanúgy fekszem le,ugyanúgy csukom be a szemem
ugyanúgy álmodok,ugyanúgy hajtom le a fejem
Ugyanúgy megteszem,amit eddig tettem
ugyanúgy sétálok tovább ahogy tegnap mentem
Ugyanúgy színes vagy ugyanúgy színtelen
ugyanúgy édes vagy csak ugyanúgy íztelen
Ugyanúgy érzek,látok,ugyanúgy csak várok
ugyanúgy sírok,örülök ugyanúgy csak egy árok
Ugyanúgy szállok mintha nem is lenne szárnyam
ugyanúgy sétálok tovább mintha nem is lenne lábam
Ugyanúgy álom vagy ugyanúgy valóság is egyben
ugyanúgy maradtam egyedül és ugyanúgy leszünk ketten
Ugyanúgy ahogy ő ugyanúgy élek én is
ugyanúgy ahogy te ugyanúgy félek én is.
_Tompos Kátya_
Egyedül csak védtelen gyermek vagy, ha kell, én vigyázok rád
Ne akard, hogy mindenre választ kapj, egyszer tiéd lehet a világ
Ha itt maradok, összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
2 versszak
Nem lesz ugyanúgy már,ahogyan azt el képzeltem
nem lesz ugyanúgy már,ahogyan azt el terveztem
Inkább elindulok messzire úgy hogy nem is nézek hátra
talán találkozok valakivel aki csak a szívemet várta
Akivel örülök,és nevetek,ha kell akkor sírok
akivel egy életen át együtt harcolok és vívok
Kellenek a kínok,meg a feloldozás egyben
aki érti mire gondolok,az tudja már a tervem
Hogy mi a tettem,eddig miket tettem
hogyan kaptam meg azt amit kölcsön vettem
Csak mentem,mentem előre ameddig elláttam
mert amit összecsomóztam azt tegnap elvágtam
Ez nem egy álca inkább a szimpla valóság
fizetetlen érzések között nem csak egy adósság
Van egy szív,abból hamar lesz kettőfél
egyben dobogott kettő,sok ember ettől fél
Volt egy fél és rá talált a másik
így lett egy egész,mert együtt nem fázik a kettő.
_Tompos Kátya_
Ha itt maradok, összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
