


| Előadó: | Depresszió |
|---|---|
| Album: | Egy életen át |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 3:50 |
| Szövegírók: |
Nagy Dávid Halász Ferenc |
|
Halász Ferenc Hartmann Ádám Nagy Dávid (Depresszió) Kovács Zoltán (Depresszió) |
|
| Kiadó: | Edge Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Új az erőm végre már
A boldogság egy szikrára vár
Csak tőled, hogy bent lángra gyúljon
A hosszú tél a porba hulljon...
A tűztől, amit adhat
Ha a tényt már elfogadtad
Hogy nincs még hibátlan lét
Mert ember vagy és nem gép
És felülemelkedhetsz
Ha az elmédbe szült ketrec
Nem zár be mint régen
A legtöbb nehézségen
Néha már úgy érzem, hogy rámszakadt ez a világ
De mindig rájövök, hogy csak felfelé jó az irány
Ref.: Itt benn tombol az életkedv érzem
És élvezem
Itt benn tombol az életkedv érzem
Ha elhiszem
Néha fenn és néha lenn
A túlélési ösztönöm mégsem
Gyengül, amíg át nem éltem
Mindent mit nagyon reméltem
És jut még nekem a jóból,
Egy boldog, igaz korból
Küzdök, amíg bírom
A sorsom én is írom
És van még merre mennem
Van még remény bennem
Van még kit szeretnem
És van, ki szeret engem
Néha már úgy érzem, hogy rámszakadt ez a világ
De mindig rájövök, hogy csak felfelé jó az irány
Ref.: Itt benn tombol az életkedv érzem
És élvezem
Itt benn tombol az életkedv érzem
Ha elhiszem
Még 7x
Itt bennem még tombol az élet
A sorsom majd hozza a véget
De addig nem adnám itt benn fel
Itt bennem még tombol az élet
A sorsom majd hozza a véget
De addig hadd kapjam meg ami kell
Néha már úgy érzem, hogy rámszakadt ez a világ
De mindig rájövök, hogy csak felfelé jó az irány
Ref.: Itt benn tombol az életkedv érzem
És élvezem
Itt benn tombol az életkedv érzem
Ha elhiszem
Ha elhiszem



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.