


| Előadó: | Annabarbi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Egyedi Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Leült az ágy szélére, és azt mondta értem. A másik csak figyelt, végül azt mondta, én nem. Az ablak előtt egy angyal zuhant le éppen. Tán még kiáltott is de lehet, hogy mégsem. Nem tudta senki, miért nem képes észrevenni senki a csodát.
Százezer éve mondom nincsen már a nyelvemen senki. Tudom, hogy leszarod. Százezer éve mondom nincsen már kedvemben senki. Tudom, hogy leszarod.
Átszoktam már eléggé, szóltam és tudom, hogy hidegen hagy. Rákészültem már és tudom, hogy hol van, az amit te keresel.
Csak ült az ágy szélén és lógatta a fejét a porba. A másik csak figyelt mint a földet a holdja.
Az angyalnak meg összetört karja, lába, szárnya, de senki nem látta, és senki nem sajnálta. Nem tudta senki, miért nem képes észrevenni senki a csodát
Százezer éve mondom nincsen már a nyelvemen senki. Tudom, hogy leszarod. Százezer éve mondom nincsen már kedvemben senki. Tudom, hogy leszarod. Átszoktam már eléggé, szóltam és tudom, hogy hidegen hagy. Rákészültem már és tudom, hogy hol van, az amit te keresel.
A sárga villogásba vált, lobog a fény az arcán. Engem még senki se utált. Remeg az ég a vállán. És talán még soha semmi se várt így rám. Csak tudnám, hogy mennyit még, meg merre.
Százezer éve mondom nincsen már a kedvemben senki. Tudom, hogy leszarod. Százezer éve mondom nincsen már a nyelvemen senki. Tudom, hogy leszarod. Átszoktam már eléggé, szóltam és tudom, hogy hidegen hagy. Rákészültem már és tudom, hol van, az amit te keresel.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.