|
|
|
| Előadó: | Atah MC |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1
Nem kereshetek vigaszt, mert a bizalom
Megszűnt létezni és az életemre kihatott
A kirakós darabok összeálltak
Az elkövetett bűnökkel közrejátszva
Lázadj, mára ez lett a vezényszó
Egy szemétdomb, ami által megjelent a penészfolt
Az égbolton többé nem virulnak a felhők
A csalódástól csúszott ki a kezemből a gyeplő
Esztendők telnek mindenki telhetetlen
Tudom vérengző, vadak kik velem lekezelnek
A szerelem csak ármány egy érdek kapcsolat
Ahol ártatlan szemekkel nézve csalogat
A csapdába az igazi, aztán darabokra szaggat
Szét, forgatja a kést nem érted, hogy miért
A barátra se számíthatsz
Hiszen ő is a cél érdekében kábít majd
El, ahogy velem is meg tették
Túl szép volt a látszat, de csalt rajta a feltét
A csillagok mindenütt fürtökbe lógtak
De a tudat alatt felém csak lángokat szórtak
Refrén:
Fáj az érzés, ezt el kell viselnem
Hordoznom törékeny szívemmel
Hittem, hogy nem érhet csalódás
De könnyekkel fertőz a valóság
2
A kihullót könnyek feláztatják a földet
Megdöbben az ember, mert áltatják, de közben
A lövedék is dörren, cserbenhagynak
A kimondott szavakat is a vegyszer marja
Csattan a pofon, én jó voltam addig
Míg hasznot láttál bennem a szád a hazugságtól
Habzik, így lett ígéretből csalódás
A Látványod túlságosan megigézve hatott rám
Kőszirom egy papíron így veszik minden kárba
Kire vártam beláttam a kések vérbe mártva
Csapnak össze érzelmek, rövid öröm, hosszú gond
Sírig tartó versenyfutás ahol a bosszú forr
Kavar port, többé nem futok senki után
Egy próba és kész, ha nem megy lépek tovább
De ha léteznek csodák, akkor táruljon elém
Ami nem csalfa káprázat és bármit megér
Refrén:
Fáj az érzés, ezt el kell viselnem
Hordoznom törékeny szívemmel
Hittem, hogy nem érhet csalódás
De könnyekkel fertőz a valóság
3
Kiölték belőlem, a bizalmat a hitet
Meghiúsult álmok után nem tervezek hisz minek,
Már a szívem megszívatták, pedig daloltam róla
Csak éppen az utolsó voltam a sorba
Ami fontos volt eddig a nullánál is kevesebb
Túl nagy árat fizettem, mint a harcban az elesett
Nincs kegyelem, némán fakul a ragyogás
Az idő végzetessé fajult ezért rakom át
A terhet, de hova, nem vagyok képes levetni
Lelketlenül tipornak lehetetlen kicselezni
Mert üvölt a csend mélyen hallgat az élet
Így nem marad más csak a magány és a kétely
2X Refrén:
Fáj az érzés, ezt el kell viselnem
Hordoznom törékeny szívemmel
Hittem, hogy nem érhet csalódás
De könnyekkel fertőz a valóság
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
