|
|
|
| Előadó: | Kabos Gyula |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Engedjék meg, hogy díjmentesen bemutatkozzam,
Jó házból való, állás nélküli spanyol bikaviador vagyok,
Minden e szakmába vágó munkát jutányosan vállalok,
Bátorságom a legkényesebb igényeket is kielégíti,
Bármilyen veszélyes dologra vállalkozom,
Elsejei házbérfizetések, és egyéb zajos családi jelenetekhez,
Levelezőlap hívásra házhoz jövök.
Végrehajtókkal való személyes tárgyalásoknál öt százalék felár.
Stramm spanyol vagyok,
Azt mondják, szemem úgy ragyog,
Én olcsón adok,
Spanyol lesz így is ha kell,
Szívem egy kazán,
Barcelona az én hazám,
És a nagyapám,
A viaszkot találta fel.
(Refrén)
Barcelonában áll egy kis ház,
És a sarkán egy kis kávéház,
Az a lebuj volt mindig a tanyám,
Ott a főpincér az édesanyám,
Minden asztalnál folyik a bor,
Van ott matróz és torreádor,
S ha az egyikre rákacsint a nő,
Zsupsz, a másik egy kést ránt elő,
És lő!
Ez így van sajnos nálunk,
A spanyolok nem szívbajos családból származnak,
Legutóbb azonban egy határozottan kellemetlen afférom volt,
Ezt tessék meghallgatni,
Mit sem sejtve állok az aréna kellős közepén,
Egy piros rongyot rázva,
Már majdnem teljesen ki volt rázva a rongy,
Amikor egyszerre rám eresztenek egy bikát,
Én nem tudom, hogy vagyok vele, igazán rövidlátó vagyok,
De úgy van, ha egy bika nekem jön, azt én rögtön meglátom,
A bika meglát engem, én meglátom a bikát,
Hát azt nem tudom, hogy ő meg volt-e ijedve,
Én nagyon,
Egyet bőgött és felém rohant,
Én legalább hármat bőgtem, asszem két nagyot és egy kicsit,
És ugyancsak rohantam, hátrafelé.
Ha bárki azt merné állítani, hogy é-én a bika felé rohantam, azt bíróság elé állítom.
Nem mintha ez rám nézve megbecstelenítő volna,
De ha én egyszer azt állítom, hogy én nem bántok egy bikát, abban ne kételkedjen senki.
Pechemre én nem voltam tréningben, a bika igen.
És úgy belém döfött, hogy két hónapig csak állni tudtam.
Sőt, még ma sem igazi ülés, amit csinálok.
Hála Istennek, hogy túl vagyok rajta,
(Refrén)
…
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
