


| Előadó: | A Notre Dame-i toronyőr |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |

Quasimodo /Bot Gábor/:
Szép.
Földöntúli báj, mit benne látok én.
Hogyha táncol, eggyé válik Föld és az Ég -
a szárnyát bontva szállna messzi táj felé,
szabad szívét nem éri így bűnös kéz.
Áttáncolsz minden álmon, szép cigány leány!
Oltalmat nem ad többé már a Notre Dame.
Lásd,
kit rabul ejt egyszer a bűbájos varázs;
élete nem lesz más: csak bűnök és csalás.
Ó, Lucifer, oldozz fel esküm alól ma!
Csak egyszer fonjon át karom, Esmeralda…
Frollo /Egyházi Géza/
Szép,
kecses női test, ám lelke ádáz vad.
Elvesztem és Isten is magamra hagy!
A szégyen bánt, de vágyam torz; hatalma nagy -
nincs olyan ima, mely nekem nyugalmat ad.
Az összes földi bűnt magadban hordozod,
a földre vétkem végtelen poklot hozott.
Kell,
bármilyen feslett lelke, fakó, fénytelen;
csak buja bűnös álmot lát benne szemem.
Ó, Notre Dame; oldozz fel esküm alól ma!
Dús kerted fájón vágyom én, Esmeralda…
Phoebus /Szemenyei János/
Szép,
szeme oly sötét és tiltott kéjjel telt;
kihez férfikéz tán még nem érhetett.
A szívem fáj, amikor rám se néz szeme,
bár hozzá érnem, tudom, még nem lehet.
Oltár elé veled így, mondd, hogy állhatnék,
míg érte szívem forró, bűnös lázban ég?
Mondd,
hogy ellenállnom neki miért oly nehéz?
Szerelmed miért lett egyszerre túl kevés?
Ó, Fleur-de-Lys, én látod, esendő vagyok!
Esmeralda, csókot már csak tőled várok…
Együtt:
Szép cigánylány, áttáncolsz minden álmomon!
A Notre Dame nem más, csak kínzó fájdalom.
Lásd,
kit egyszer rabul ejt a bűbájos varázs,
élete nem lesz más, csak bűnök és csalás.
Ó, Lucifer, oldozz fel esküm alól ma!
Csak egyszer fonjon át karom, Esmeralda!
Esmeralda…



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.