|
|
|
| Előadó: | Echo Off |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
2002, a Duna utcát járom,
az első globálisan felmelegült nyáron.
Medgyessy-kormány, 39 fok,
meglátom a Görényt, egy kapunál ácsorog.
"Napozol Göri, nincs ennél jobb dolgod?"
"Én nem sülök le, és inget sosem hordok!
Egy kis görénykedésre, nincs jobb idő ennél,
lenne egy kis biznisz, jó hogy erre jöttél!
Van itt egy új lakó, most hozatja a fát,
de közben gondolom, hűsíti is magát.
Biztos lemegy majd a Závori-kocsmába,
és megkér valakit, hogy vigyázzon a fára."
"Bűzlik ez nekem, mi lesz, hogyha elkap?"
"Ne már barátom, öt perc alatt megvagy!
Egyszerű az ügy, és nem is ismer téged,
te beszélj vele, jámborabb a képed"
Belementem végül, meg is jött az ürge,
jelentkeztem őrnek, egy százast ígért érte.
Aztán, mikor egyedül maradtam a fákkal,
megjelent a Görény néhány malaclopó zsákkal.
Sebesen pakolta, de szépen elrendezte,
így több fa fért a zsákba, volt rutinja benne.
Már befejezte majdnem, mikor a zsák rezzent:
elszórta a szajrét és rohanni kezdett...
Sejtettem mi történt, én is futni próbáltam,
de odaért a tulaj, és elkapta a vállam:
"te meg akartál lopni, de nem szólok rendőrnek,
ha a fáskamrámba szépen bepakolod őket."
A hőség butított, még vizet sem kaptam.
este fél kilencig csak a hasábokat raktam.
A tenyerem sajgott, telement szálkával,
de csak-csak elbírtam mind a 20 mázsával!
Mikor hazafelé, az Űzőnél ballagtam,
a Görény deres hajú öccsébe botlottam.
Hogy vagyok, kérdezte, hát elpanaszoltam,
hogy a Duna utcában, szálkás fát pakoltam.
"Kinek rakodtál? Csak nem az új lakónak?
Azt a bátyám vállalta, legalábbis úgy hallottam.
Csodálkoztam is, hogy az a gané, dolgozni áll?
Mert inkább svindlerkedik, döglik, lop meg piál."
Ekkor értettem meg, hogy csúfosan rászedtek,
a fickó meg a Görény, összebeszélhettek.
Nem fordultam vissza, csak mentem elgyötörten,
azt a piszok Görényt már úgysem találnám meg.
Csak jó pár hónap múlva találkoztunk újra,
tagadott mindent, úgy tett, minta sírna:
"Egy arany haverommal ilyet nem bírnék tenni
Nem lenne kedved egy kis fröcsire meghívni?"
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos
