|
|
|
| Előadó: | Dinamit |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Németh Gábor Szűcs Antal Gábor |
|
Szűcs Antal Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rock, hard rock |
| Címkék: | Keressük! |
A színpadról láttalak
Otthon már vártalak
És átmulattunk egy éjszakát
Te meg én
Mutattam képet,
Hazudtam szépeket
Azt mondtam mindig jó veled,
Igen
Miért hiszed azt, hogy te vagy a végzetem
Miért hiszed azt, csak te vagy a jó
Miért hiszed azt, hogy veled a végtelen bejárható
Miért hiszed azt, hogy te vagy a végzetem
Miért hiszed azt, csak te vagy a jó
Miért hiszed azt, hogy veled a végtelen bejárható
Hiába kértelek
Meg kéne értened
Nem mindig az lesz, ami jó
Neked
Nekem is fáj nagyon
Hogy ezt kell mondanom
Csak ennyi volt és nincs tovább
Elég
Én nem hiszem azt, hogy te vagy a végzetem
Én nem hiszem azt, csak te vagy a jó
Én nem hiszem azt, hogy veled a végtelen bejárható
Én nem hiszem azt, hogy te vagy a végzetem
Én nem hiszem azt, csak te vagy a jó
Én nem hiszem azt, hogy veled a végtelen bejárható
A szavaink édesek
A vágyaink vétkesek
Hazugságból nem volt hiány
Tudom
De esküszöm, fáj nagyon
Hogy vissza nem hozhatom
Az első együtt töltött
Éjszakát
Már nem hiszed azt, hogy te vagy a végzetem
Már nem hiszed azt, csak te vagy a jó
Már nem hiszed azt, hogy velem a végtelen bejárható
Én nem hiszem azt, hogy te vagy a végzetem
Én nem hiszem azt, csak te vagy a jó
Én nem hiszem azt, hogy veled a végtelen bejárható
Már nem hiszem azt, hogy te vagy a végzetem
Már nem hiszem azt, csak te vagy a jó
Már nem hiszem azt, hogy velem a végtelen bejárható
Én nem hiszem azt, hogy te vagy a végzetem
Én nem hiszem azt, csak te vagy a jó
Én nem hiszem azt, hogy veled a végtelen bejárható
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
