|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | ...LélekJelenLét... |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 5:04 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc Wirth Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1
Benéztem a csalit, de lemászok a horogról,
Andi mosolyog a macskám csak dorombol,
A fiam integet, vigyorog a világra,
Fancsali fapofád nem az ő hibája,
Az ember szomorú, nem örül magának,
Se a táncodnak, sem a dalának,
Inkább találnak valami háborút,
Ahogyan mondtam ez nehéz vándorút,
Az ember nem tanul, szédül a homályba,
Egyik putriba a másik Hodályba,
Mégis mindegyik álomban él,
Hol a múlt réme bántja a jövőtől fél,
Mert az ember nem érti meg mi az az ember,
Inkább ordibál, bosszút tervel,
Nem is csodálom azt amit csináltok,
Atommal elpusztítjátok a világot,
Saját lányotok szoknyája izgat,
Ez a kis kokain majd azt hiszed ízt ad?
Szürke napodnak, fekete hetednek,
Ecsettel rontasz egy üres keretnek,
Céloknak élsz amiket célok követnek,
Valóban örjítő leszel majd öregnek,
Karodra láncod vágyaid verték,
Te kérted őket nem maguktól merték,
Hiába izzadsz már ha belül fázol,
Ismerem jellemed mindig pofázol,
De megteszed holnap is, menekülsz magadtól,
Minden reggel merítesz a haragból.
Refrén
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
Verse 2
Sokat kell tanulnod ahhoz hogy tudhasd,
Ha semmit nem tudsz még az utat ne mutasd,
Így sokan eltévedtek mélyen a lápba,
Hiába a család a lelked az árva,
Egyedül jöttünk és egyedül mész tovább,
Nyisd ki a szemed lásd a valódi iskolád,
Engem nem zavarna bármennyit szívnak,
Ha negyedét vágnák annak mint 2Pac,
A másik sem okosabb berúgva ordibál,
Szerinted több esze volna egy zokninál,
Az egod főnök, lelked rabszolga,
És amilyen birkák ehhez még tapsolnak,
Ellenségem amíg élek keresem,
Mert ő nyitja ki egyre nagyobbra a szemem,
Hogy benne lássam meg valódi énemet,
Koldus mivoltom ahogy itt kéreget,
Ezerszer születtem, mégse tanultam,
Kényelmes nyugágyban én is megvakultam,
De ennek vége most, aludtam eleget,
Megnézem magam ha már ember lehetek.
Refrén
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
Verse 3
A legnagyobb bajod valójában én vagyok,
Akkor nézz tükörbe majd hogyha meghalok,
Nem lehet igazam míg élet van bennem,
Majd akkor szeretsz ha már elszállt a lelkem,
A szabadság számodra tömör vaskorlát,
Azt érted alatta ahogy egy kor lát,
Kaptunk neveket meg osztályfőnököt,
Vizsgákat, célokat mind belénk költözött,
Dugig a padlás, a pince, a szoba,
Üdvözöllek ez a sötétség kora,
Azt mondták tanulj, fejlődj és változz meg,
Ahol a jólét ott az Ördög házhoz megy,
Őseink tudták, nem mindent látunk,
Csak érezni tudjuk a teljes világunk,
Én azt mondom én, te azt mondod Feri,
De a valóságot bizony egyik sem fedi,
Akár a fűszálak, akár a levelek,
Pontosan ugyanúgy vannak a gyerekek,
Felelősség helyett megváltóra vártatok,
És közben emberből állattá váltatok.
Őseink tudták, nem mindent látunk,
Csak érezni tudjuk a teljes világunk,
Én azt mondom én, te azt mondod Feri,
De a valóságot bizony egyik sem fedi,
Ellenségem amíg élek keresem,
Mert ő nyitja ki egyre nagyobbra a szemem.
Refrén
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
A szikra bennem mára már vulkán,
Dalba írnám ha én azt tudnám,
De van ám amit nem lehet szavakkal,
Táncolj felhőkkel énekelj tavakkal.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
