Indul egy gép ma Vénuszon át
A lófej kötne és ha valami bánt
Egy csak oda útra még lefoglalom
A lászt milit után
Itthon csak nézem, hogy hogy úszik el
Az összes a vízzel ami érdekel
És akit várok az sose jön el
Hát kell-e jobb égi jel?
Csak Szedd magad össze és ne rafinálj
Nyisd ki a bőrönd és bele a táj
Nem kell se bicska se villa, kanál
csak tágulj már!
Nézek egy csillagot haza felé
Nem nekem fénylik már valaki-é
hát rajzolok én is egy csillagos égbe
Szálló rakétát...
Lajka is fölvett egy pozíciót
Zárul az ajtó és az ami volt
Végleg a múlté hát gyerünk az űrbe
Fénylő planéták...
Csak Szedd magad össze és ne rafinálj
Nyisd ki a bőrönd és bele a táj
Nem kell se bicska se villa, kanál
csak tágulj már!
Becsomagolom a lánchidat
Ahol össze jöttünk szél miatt
Viszem a képet, Ibizát
Ahol a tenger irritált
Beteszem a kedvenc slágerem
Hosszú lesz az út és kedvelem
Gyorsabban szálunk mint a fény
Lesz még az űrben vetemény
felveszem az új szkafanderem
A szívem akkor dobban ha verem
sétál az élet ne remélj
De nagyon messze vagyok én
ki kívánkozik még pár falat
Ahogy a gyomromba szaladt
Kicsi az isten mi felénk
Nagyobb a vágyunk lefelé
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
