Előadó: | T-Kyd |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Tkyd |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
....
Haver ha villannak a kékek én eltüntetem a zöldet,
hogy ha eltűnik a szeretet én elhagyom e földet
hogy ha vérré válik minden én maradok tiszta víznek
hogy ha űznek engem milliók mér' maradjak itt tíznek
ha nem fog semmit kezem akkor mi a faszért nyúlok
ha nem érzem, hogy éltem már csak az érzem hogy múlok
ha nem ízlik az étel akkor mitől kéne hízzak
ha nem bízom már senkiben akkor már kiben bízzak.
Volt egy két jó napom én éveket reméltem
más a mocskot üvöltötte én a szavakat beszéltem
aki a szemembe nézett az meg látta magát benne
egynek jó lett volna maradni de ő azt mondta menne
minden második ember a földön utálja az elsőt
de elsőnek én rappeltem úgyhogy megláttad a belsőt
mert a világ kívül van ez meg itt mindennek a belseje
itt minden nyugdíjas éhen hal míg eljön az elseje
köpjetek le majd otthon lemosom magamról tesó
vagy kopjatok le ha nem koptok le a szavamról
magamról ennyit te meg nem érdekelsz senkit
hogy ha érdekből csinálnám, nem értem volna el semmit
semmit nem értek abból mi embereknek érték
hogy ami nekem morzsa az lett másoknak a mérték
hogy ami neked mennyország azt mások régen unják
akit mindhalálig szeretsz azt már régen mások dugják
szemben a széllel vinni viharban a fáklyát
inni másoknak a vérét inkább gyújtsatok egy máglyát
karoljátok fel az árvát adj enni annak ki várja
köszönj rám az utcán tesó és már nem éltem hiába
legyen örömtűz a síromnál hogy nem hiába szenvedtem
hibába estem mikor azt hittem létezik egyetlen
egy nap a földön mikor nem hazudsz a szemembe
ha elalszom mindig egy kezet álmodok a kezembe
ha felébredek mindig nejlonzacskó van a szívemen
hogy fulladjon meg ő is ne hidd azt hogy ezt csak színlelem
nyugodtan mondom amíg élek nem lesz nyugtom
most csak behunyom a szemem Isten veled Anya ugrom
Refrén
Három emelet egy ajtó négy csupasz fal
péntek szombat Kánaán de már nem vigasztal
Dobol az ütőerem várja a pengét
cseréljünk szerepetm ma én játszom a gyengét
Utolsó levél ez címzett a mennyország
a lelkem felrepül a hamvaim meg leszórják
huszonhárom lövés golyó a szívemben
ha kellek megtalálsz minden rímemben
Fogd meg a kezem, gyere most elmegyünk oda
ahol ránctalan az élet és az összes élmény csoda
ahol az emberek még hisznek egy-két dologban
mit eltemettél magadban én feltárom e sorokban
Jobb ha hozzászoksz, hogy ez még nem a legrosszabb
A nap amikor elvesztesz mindent az lesz a leghosszabb
a kemény emberek is nyüszítenek hidd el
Isten hozott belzebub, megjöttél, itt a lelkem vidd el
eladom simán egy jó napért itt a földön
én a mának élek a holnappal így nem kell törődnöm
szememben világűr a szívemben meg felejtő
a Kyd-re mondhatsz bármit de hidd el hogy nem sejelt ő
jobb ha hozzászoksz a tréfa rappnek vége
a bohócok már kihaltak és csak engem kapsz cserébe
ha van egy rakétád tesó ma este lődd fel
ez most szóljon minden angyalnak ki apa nélkül nőtt fel
meg minden tininek kik bagóznak piálnak tépnek dugnak
orrba szájba, de nem tudják mit csinálnak
próbáltam segíteni a szavam ne tereld el
hogy ki szeretett először az életben ne felejtsd el
Anyu adzebpénzt Apu meg küldi a csekket
de csak akkor leszel felnőtt ha benyalod ezt a tracket
Tkyd ez vagyok a hang a gépedből
ha megszakad a szívem a ti szívetekben ébred föl
hidd el hogy tőlem sokat tanulhatsz az életről
az én vérem még tiszta ezért nem kérek a véredből
lépj ki a fényre és élj meg a saját béredből
vagy húzz a kurva faszba ha a szövegem nem éred föl
nincsen sok barátom egy kezem sok hozzá
nem voltam sokszor boldog egy kezem sok hozzá
nem szerettek még sokan egy kezem sok hozzá
de én vagyok a legbaszottabb Mo-n szokj hozzá
Refrén
(2x)
Három emelet egy ajtó négy csupasz fal
péntek szombat Kánaán de már nem vigasztal
Dobol az ütőerem várja a pengét
cseréljünk szerepet, ma én játszom a gyengét
Utolsó levél ez címzett a mennyország
a lelkem felrepül a hamvaim meg leszórják
huszonhárom lövés golyó a szívemben
ha kellek megtalálsz minden rímemben
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11