|
|
|
Ó Uram, kérlek adj még egy kis levegőt
Hogy napot lássak az élet helyén, ne pedig temetőt
A temetetlen múlt zabálja a tehetetlen lelkemet
Én őriztem a lángot, most te őrizd ezt a gyermeket
Az útról letértem, mert tiszta volt és unalmas
Ha nem hallod a csendet, akkor vakulj meg és úgy hallgass
Áldás a világnak, hol megszülnek és imádnak
Vagy kivágják a szíved ha nem hiszel az imáknak
Az ember aki megosztja és uralkodik felette
Hogy elpusztul a magánytól, ha nincsen senki mellette
Szerintem fejlett-e? ne engem kérdezz
Inkább kardozz a szavakkal mert látom semmit nem értesz
Akik kimosták az aranyat, azok hallnak majd éhen
És akik ezt végig nézik, azt sem tudják mi a szégyen
Ők azt sem tudják mi a szégyen...
Ó Uram, kérlek adj még egy kis türelmet
Meg kell tanulnom kezelni, ha átbasztak vagy rühellnek
A fajtám vérre megy, a szukák meg csak tüzelnek
A szüzek már nem angyalok, ezek ördögi üzelmek
Az üzenetem tiszta, mégis vérrel kellet leírnom
A virágok világában, az összes kórót letiprom
Csak a szép maradjon, hogy csak a szépre emlékezz
De csatatérré vált az élet, ahová te nem léphetsz
A lábam nyomában csak parfüm illat, hajszálak
Én tegnap még szerettelek, de mára már csak használlak
Bár haszna nincs mert ez így haszontalan létezés
A haszonért kihasználnak így keserű az ébredés
A szelíd szavak helyett szemtől szembe durvaság
De a túl sok kurva miatt lett a szívem helyén hullazsák
Ó Uram, hadd, hogy én vigyem a keresztet
Az utam ki volt tiporva, de a vérem nem eresztett
A kezem nem volt gyenge, könnyen elbírta a hibákat
Nem bitoroltam földi jókat, csak tömtem a pipákat
Az élet árny oldalát magam mögé tereltem
Ha nem volt töretlen a türelmem, csak akkor vedeltem
De lábam nyomában csak elfelejtett emlékek
Hogy nem létezik szivárvány, csak sivárság az elmédnek
A boldog élet csak egy sziget, hová nem lépek
Hogy túléljem a holnapot tesó, akadnak kellékek
A küllő közé kerültem, mint kurva kívülálló
Kiválóan vágom, nem vágtok semmit a külvilágról
Mert túl sok magamfajtát nemzet e nemzedék
De nevem Tkyd, véralkohol szintem kilenc ezrelék
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Az apám meg az anyám volt a kezdettől a két tanár
De ők sem emlékeztek már, hogy merre szállt a kék madár
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
