|
|
|
Én a hegyek között élek, amit körbevesznek tengerek,
Előttem a semmi, mögöttem ködbe vesznek emberek.
Felejteni fáj, az újra nyitni meg már nem merek.
A hétvégékre nem emlékszem, hétköznap meg szenvedek.
Az anyám szeme fénye, anyám szerint mindig én leszek.
Remélem hogy sok jó lecsúszik még, amíg vén leszek.
Az angyalok, ha ködben járnak, nem értik mit miért teszek,
A halandók nem hajlandók meg hallani mit kérdezek.
Az emberek csak ölni tudnak, élni már nem képesek,
Képtelenek felfogni, hogy miért jó ha szétesek.
Az állva maradt sorsok között elhalnak a lépések,
a tágra zárt szemek mögött megvakulnak a nézések.
Az élet 80%-a szar, többi mézédes,
Ha felétek ez másról szól, akkor idenézz édes.
A fényes felüljárók alatt görbe ösvények,
de lenn élnek a császárok, a fényben meg a fösvények.
De minden változik, az én fajtám jut fokról fokra,
Ki Istnet átkozik, az rájön mi a poklok pokla.
A rímem megváltó, de vezére a nemzetnek nem leszek,
Tesó, mert a midikloriádok nemzettek.
Nem vagyok gazdag ember, nem születtem szegénynek,
Nem láttam még az óceánt és nem vágom ha lenéznek.
Nem hiszek Istenben és nem hiszek a vallásban,
De nem szerettek még úgy sehol, mint ott ahol vallás van.
Nem vagyok nagyképű, de nem vagyok egy álszerény,
Nem vagyok bölcs, de meghallgatlak, ha férfiként állsz elém.
Nem vagyok egyszerű, egy hétköznapi kisember,
Ahogy a San-nel szétesünk, hidd el, hogy úgy senki sem mer.
Nem vagyok elégedett nem tetszik az életem,
De önmagamért csinálom és önmagamként élhetem.
Nem vagyok túl magas, se túl kigyúrt, se túl menő,
De az egóm mindent ketté vág, mert mindenen túlmenő.
Nem vagyok akkora sztár, amekkora szeretnék,
De ha én lennék te, akkor még ekkora sem lehetnék.
Nem vagyok főnyeremény, álma minden nőnek,
De ha nálam ébredsz megtudod, a férfiak hol nőnek.
Nem vagyok mosolytalan, de nem vagyok boldog,
De a te szíved is bádog lenne, ha tudnád mit hordok.
Nem vagyok tudatlan, de sok mindent nem látok át,
Nem vagyok látnok, de innen is jól látom a vállfokát.
Nem vagyok 18 és nem leszek már 23,
Vonaton talál az est, a reggelt meg buszon várom.
De nem vagyok egy megtört, állok mint a gerenda,
És nem vagyok egy átlag ember, mert a nevem legenda.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
