|
|
|
| Előadó: | A cigányprímás (operett) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mi a jobb és mi a szebb:
Hegedű vagy asszony,
Melyikért rejt hevesebb
Dobogást a plasztron?
Hegedűm a szeretőm,
Nagyon értjük egymást,
De ha nő jön epedőn,
Belebotlom, meglásd.
Csak az a jó a hegedűben,
Hogy egyébként csendes,
Míg ha az asszonyt leteszed,
Hát csúnya lármát rendez.
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke,
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke...
Az ócska Stradivari
Egy árva szót se szól,
De hogyha játszom rajta,
Oly bájosan dalol.
Ez nem csap házi lármát,
A világért nem kiált,
Nincs hangja néki semmi,
Csak halk melódiák.
Hű barát a hegedű,
Szeretetre oktat,
Sohasem vagy egyedül,
Ha kezedbe fogtad.
Ha öregszik, az se baj,
Tudom úgyis róla,
De a nőnél, sejehaj,
Nem ez ám a módja.
És hegedűd, ha megcsalod,
Csak ül a tokban csendben,
Míg feleséged a revansot
Kiutalja menten.
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke,
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke...
Az ócska Stradivari
Egy árva szót se szól,
De hogyha játszom rajta,
Mily bájosan dalol.
Ez nem csap házi lármát,
A világért nem kiált,
Nincs hangja néki semmi,
Csak halk melódiák.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
