|
|
|
| Előadó: | A cigányprímás (operett) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rácz Laci:
És szól és meg sem áll,
Fel a kéklő mennybe száll,
Ez a mélységes,
Szívet átjáró, tovaröppenő,
Tovaszálló szó,
Óh, szárnyalj messze hát,
A felhős égen át!
(Juliska:
Jaj, de még csak rám se nézel!)
Laci:
Száz rózsás, drága angyal...
(Juliska:
Tán csak nem süket szegény?)
Laci:
...már rám vár égi hanggal,
(Juliska:
Óh, csak várjál, szép legény!)
Laci:
...és zengőn szól e lény,
Az élet szózatán,
A lelkünkbe cserébe már
A békét hozva tán,
Száll a szó, száll a szó...
Együtt:
... a szívünk vágyó Szárnyával az égig
Száll a dal,
Száll, óh, száll!
Juliska:
A legszebb égi hangszer
Az angyalkák dala,
A legszebb tánc a valcer,
Járjad hát, trallalla.
Gingalló,
Mint a pillangó,
Libben angyalkák
Selymes, illanó kis szárnya,
Gingalló,
Mint a pillangó,
Nézd, a vén Péter,
Ő is így járja,
Nézd csak, a vén Péter,
Ő is így járja!
Rácz Laci:
Gingalló,
Mint a pillangó,
Lebben angyalkák
Selymes, illanó kis szárnya,
Gingalló,
Mint a pillangó,
Nézd, a vén Péter,
Ő is így járja,
Nézd csak, a vén Péter,
Ő is így járja!
Együtt:
Gingalló,
Mint a pillangó,
Nézd, a vén Péter,
Ő is így járja,
Nézd csak, a vén Péter,
Ő is így járja!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
