|
|
|
| Előadó: | Top Secret feat Spenck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Spenck Brayen |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Spenck:
Titok a fekete lepel fedte fantom
Éjjelente fentem fogam utána még levágtam, hogy hiába hajtom
A szám kívül szótlan nem szabad a szemeknek
A füleknek be fonom inkognitóba hogy ha titkaim születnek
Köszönet, a szeleknek
Amik ösztönöztek máig miközben mások fejet leszegtek
Intim képek mindig élnek
Amibe bele lestetek legyen a tiétek mind vigyétek el
Elmém agy vízének mélyén süppedt láda
Tele titokkal aminek innen biztos nem kel lába
Magamba fojtva csak nekem szól a
Belső hangon hangosan a nóta
Refrén (SeRuMe):
Szigorúan bizalmas köztünk szólva
Szigorúan bizalmasan szól e nóta
Szigorúan bizalmas szintek
Szigorúan bizalmas Top Secret
Brayen:
Mondok neked egy titkot megjött a Secret a bizalmasom
Bizonytalan vagyok pedig nem csüngök a maszlagon
Torzulást látok tesó az arcodon a lapra a szöveget én karcolom
Befarcolok néha akkor kicsit az állagom néma
Szomorú vagyok ha nem folyik be lé ma mért vagy olyan hallgatag
Mint sötétbe este a sivatag mert szarakodik velem az élet
Pörögnek az évek szürke reggelek mikor megfeszülnek az emberek
Héé én egy dzsóval érvelek aki elmegy azt mondja ég veled
De kilesz ki kitart mellettem de vágjál csak fanyarú képet
Lehull a fátyol ami engem meg gátol hiába vagy bátor
Te csak nyugodtan álmodj én helyetted majd szállok
Ref. 2x
SeRuMe:
Lakat a számon elkísér a hosszú távon
Belőle elegendő van nem is tartom már számon
Anonim a lelkem terhe
Meglapul mélyen eltemetve hangtalanul
Ő a néma takarékra téve lángját
Néha nem jut el a tudatomig a téma
Miképpen, de időnként mintha ki kéne köpnöm
Magamból, de képben maradok én mindenképpen
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
