


| Előadó: | Delhusa Gjon |
|---|---|
| Album: | Csavargó |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Delhusa Gjon |
|
Delhusa Gjon |
|
| Kiadó: | Delhusa Records |
| Stílus: | Pop / Rock |
| Címkék: | Keressük! |

A tűz, mely tiszta lánggal ég,
Bárki rúgja szét,
El nem hamvad végleg.
Volt jó,együtt éltük át,
És láttunk sok hibát,
Elmúltak a gyermekévek.
Minden nap egy új próbálkozás,
Új megvalósulás,
Apró csalódás az élet.
Ne add fel, még kell, hogy átölelj,
Valakit felnevelj,
Új embert adj e földnek!
Ó, Angie, ne hidd hogy máshol könnyebb,
Hogy másik út visz messzebb,
Hisz mi együtt nőttünk fel.
Ó, Angie, ha néha fáj is a szíved,
Ne hidd, hogy el kell menned,
Itt élnünk-halnunk kell,
Bárhogy legyen.
Higgy és újból bízva bízz,
Add, hogy legyen meg kívánságunk:
Legyen nyugodt, békés országunk.
Miért sírsz, hisz minden változó,
Csak a Nap és a Hold,
Mely sohasem mulandó.
Ó, Angie, ne hidd hogy máshol könnyebb,
Hogy másik út visz messzebb,
Hisz mi együtt nőttünk fel.
Ó, Angie, ha néha fáj is a szíved,
Ne hidd, hogy el kell menned,
Itt élnünk-halnunk kell.
Ó, Angie, ne hidd hogy máshol könnyebb,
Hogy másik út visz messzebb,
Hisz mi együtt nőttünk fel.
Ó, Angie, ha néha fáj is a szíved,
Ne hidd, hogy el kell menned,
Itt élnünk-halnunk kell.
Ó, Angie, ne hidd hogy máshol könnyebb,
Hogy másik út visz messzebb,
Hisz mi együtt nőttünk fel.
Ó, Angie, ha néha fáj is a szíved,
Ne hidd, hogy el kell menned,
Itt élnünk-halnunk kell.
Ó, Angie, ne hidd hogy máshol könnyebb,
Hogy másik út visz messzebb,
Hisz mi együtt nőttünk fel.
Ó, Angie, ha néha fáj is a szíved,
Ne hidd, hogy el kell menned,
Itt élnünk-halnunk kell.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.