|
|
|
| Előadó: | NatteR MC |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
NatteR Mc Palej Niki |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A hangos vihar után földre hulló esőcseppek
Törik át a kínok között elbújt felemésztő csendet
Adj még egy percet, kérlek, adj még egy percet
hogy elmondhassam mikor becsukom mind2 szemem
arcod tükörképe mosolyog rám mindig vissza,
Tiszta lappal indultam útnak mégis foltot hagy a tinta
Mintha a sors megírta volna, ránk már nem tekinthet vissza
A lejátszott történetet már nem pörgetheti vissza
Kusza szálakkal szőtt csomó, a percek meg csak szállnak
Fárad a lélek, átadja a küzdelmet a mának
Áttöri az utakat, mik elé más világot tárnak
Nyitott ajtók mögött a kulcsok egy befejezést zárnak
Elterelt gondolatok néha előjönnek, fájnak,
Vége mindennek, maradtak darabra tört szárnyak
Összekötött lelkek mikre rávetődtek árnyak
Sötétbe borultak, eltűntek más utakon járnak
Falevélként hull minden reményem adj még egy percet
De ha elmész elviszed a szívem, ezt ne felejtsd el
Egy színtelen szivárványt mi az égen átcikázna
Eltakarta lassan a szürke felhőnek ködös fátyla
Összedőlt a kártyavár, 100felé hullott álma
Látja elveszik a remény mikor lángot olt a fáklya
Csak barangol a tájba, az éjjelt-nappal váltja
Helyes utat keresve a messzire nyúló homályba
Napok jönnek mennek, kihűlt érzelem a látszat
Hideg teleken melegítette fel, de már fázna
Az eldobott szív, mit ér ha már nincsen párja
Csalódottan lüktet lassan kapuit bezárja
Feltárja titkait akár egy kincsesláda
Összetörött darabkáinak már nincsen vágya
Adj még egy percet, mert lehet többé nem látlak
Mert tudom hogy a csillagok nekünk mit kívántak
Vibráltak az égen, felettünk öröm táncot jártak
Mikor lenéztek és minket együtt boldognak láttak
Falevélként hull minden reményem adj még egy percet
De ha elmész elviszed a szívem, ezt ne felejtsd el
Elillant sok pillanat, a nap holnapra pirkad
A szél fújja a faleveleket, süvítve sírnak
Lehullanak a földre új fejezetet nyitnak
Színpompába fekszenek a talajon és vívnak
Harcokat az élettel,a virágok kinyílnak
Átveszik a történetet,amit a levelek írtak
Az apadó patak fuldoklik amit a föld beszív
Küzd a felszínért de minden erejéből veszít
Vetít a képzelet de eltorzultak a hangok
Az arcod megmaradt, csak a te hangod mit hallok
Égeti az avart a tűz szelíden pattog
Ez volt a mi mesénk, egy álom, mire fejet hajtok
Adj még egy percet, hogy felébredhessek
A közös képünkre egy utolsó pillantást vessek
Úgy mehessek tovább, hogy átlássam amit festett
A múlt a vásznunkra és többé már nem kereslek
Falevélként hull minden reményem adj még egy percet
De ha elmész elviszed a szívem, ezt ne felejtsd el
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
