|
|
|
| Előadó: | Sárosi Katalin |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) |
|
Harsányi Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jöjjön el ma délután! Dehogy, dehogy!
Találkozzunk hét után! Dehogy, dehogy!
Hallgassunk egy jó modern, divatos tánczenét!
És meg is fogom kicsit a kezét. Dehogy!
Felkérem egy táncra tán. Dehogy, dehogy!
Álmodozva nézne rám. Dehogy, dehogy!
Megpihenne szöszke kis feje a vállamon,
és megremegne szíve is, tudom. Dehogy!
Tánc után kell egy kis séta Budán,
és a lámpánk a holdfény legyen!
Perzselő vágy ég a szemeimen,
s maga is azt mondja: Szeretem. Nem!
Átölelem én magát. Dehogy, dehogy!
Követjük a szív szavát. Dehogy, dehogy!
Megcsókolnám lángolón és mégis oly puhán,
és maga is megcsókolja a szám. De hogy!
Dalunkban egy fura szavunk van,
s ez a szó oly ravaszul hangsúlyozható.
Mottója szívünknek és a mi ügyünknek,
szerelmi üzenet e kicsi szó.
Nem hagy ugye el, szívem? Dehogy, dehogy!
Másra nem is néz sosem? Dehogy, dehogy!
Szerez majd egy új lakást valahol énnekem,
s a társbérlő az anyuka legyen. Dehogy!
Élünk szépen, csendesen. De hogy, de hogy!
Gyerekünk csak egy legyen? De hogy, de hogy!
Legyen talán három vagy esetleg négy gyerek?
Én ötig-hatig el is mehetek. Dehogy!
Ifjú pár, csak mindig ez maradunk,
mert mi győzünk a gyors éveken.
Csókra csók és szépen összebújunk,
s azt mondjuk, miénk a szerelem.
Nagypapaként udvarolsz. Dehogy, dehogy!
Huncutkodva átkarolsz. De hogy, de hogy!
Száz év után csók, szívem, nemigen kell nekünk,
már akkor kicsit öregek leszünk. Dehogy, dehogy!
Már akkor kicsit öregek leszünk. Dehogy!
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
