|
|
|
|
|
| Előadó: | Sárosi Katalin |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) |
|
Harsányi Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jöjjön el ma délután! Dehogy, dehogy!
Találkozzunk hét után! Dehogy, dehogy!
Hallgassunk egy jó modern, divatos tánczenét!
És meg is fogom kicsit a kezét. Dehogy!
Felkérem egy táncra tán. Dehogy, dehogy!
Álmodozva nézne rám. Dehogy, dehogy!
Megpihenne szöszke kis feje a vállamon,
és megremegne szíve is, tudom. Dehogy!
Tánc után kell egy kis séta Budán,
és a lámpánk a holdfény legyen!
Perzselő vágy ég a szemeimen,
s maga is azt mondja: Szeretem. Nem!
Átölelem én magát. Dehogy, dehogy!
Követjük a szív szavát. Dehogy, dehogy!
Megcsókolnám lángolón és mégis oly puhán,
és maga is megcsókolja a szám. De hogy!
Dalunkban egy fura szavunk van,
s ez a szó oly ravaszul hangsúlyozható.
Mottója szívünknek és a mi ügyünknek,
szerelmi üzenet e kicsi szó.
Nem hagy ugye el, szívem? Dehogy, dehogy!
Másra nem is néz sosem? Dehogy, dehogy!
Szerez majd egy új lakást valahol énnekem,
s a társbérlő az anyuka legyen. Dehogy!
Élünk szépen, csendesen. De hogy, de hogy!
Gyerekünk csak egy legyen? De hogy, de hogy!
Legyen talán három vagy esetleg négy gyerek?
Én ötig-hatig el is mehetek. Dehogy!
Ifjú pár, csak mindig ez maradunk,
mert mi győzünk a gyors éveken.
Csókra csók és szépen összebújunk,
s azt mondjuk, miénk a szerelem.
Nagypapaként udvarolsz. Dehogy, dehogy!
Huncutkodva átkarolsz. De hogy, de hogy!
Száz év után csók, szívem, nemigen kell nekünk,
már akkor kicsit öregek leszünk. Dehogy, dehogy!
Már akkor kicsit öregek leszünk. Dehogy!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
