|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A matekfüzetben pár vektor
nehéz teher mint a hagyományoknak a pancs bor
könnyebb lenne magasról a mélybe vetni magam
hiszen elbasztam annak idején
kikötöttem a szavak szigetén
inkább kosarazni kellett volna, kérdem én
miért mégis ez fogott meg
hogy pár hülyegyerek céltáblája legyek
rámszálljanak mint a legyek a lekvárra
FankaDeli Feri ezt már hatmilliárdszor megbánta
idegeim cafatokra tépázta
mára, inkább szavazok a némákra
mindig figyelj a példámra
a tetőt hagyd a végére
hogy a lovasság az utolsó
és bár állítólag Isten saját képére
teremtett minket, de vagy téged, vagy engem szerintem
mert a különbség köztünk tetemes
a történet vége lehet tettleges
éjjel mindig a Wantedban keress
vagy a csajom mellett az ágyban
soraim repedések a Balkán-sztájlban
Isten hozott a földemen kecskeméti kiskörút
yo this is my Hollywood
itt láthatsz sok rühes ribancot, sok buta fiút
kaphatsz szifiliszt, és ha kés villan sokat ne gecizz
A legőszintébb dal pár arc szerint mindent visz
pedig nekem csak annyi mint egy rántotta
megmagyarázhatatlan ihlet
úgy mint ahogy a kisköcsög miért rántott a
rendőrre pisztolyt, a tini szarosok miért túráztatják a motort a téren
lehet le kéne lépnem, nyugatra vagy keletre
vagy csak pár olyan emberre találnom
kik a szemembe néznek nem a nőm seggére
de mire benned e sorok értelme megérne
életed nem érne többet csak egy golyót a seregből lopott AK-ból
Isten indított a rajtnál az ördög majd átvesz a haláltól
yo Vektor F A N K A
Isten hozott, az ördög elvisz, mindegy ki mit hisz, ez nem a Beatles
Isten hozott, az ördög elvisz, mindegy ki mit hisz, nem vagyok Elvis
Isten hozott, az ördög elvisz, mindegy ki mit hisz, ebben nincs biznisz
Isten hozott, az ördög elvisz, mindegy ki mit hisz, engem csak az visz -
- előre hogy remegjen a lábad, hogy mond azt, Fankában van kontraszt
Isten hozott ördög vihet.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
