|
|
|
| Előadó: | Moho Sapiens |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szomor György |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megy a Lónyai utcán,
Két csúnya vagány.
Rég nem élvezték a friss levegőt.
Hosszú volt a magány.
Épp most szabadultak.
És borostásak még kicsit.
Így hát irány most az első krimó
Muszáj erre inni valamit.
ref:
Kér marcona gengszter,
Két csoki mikulás.
Két üveg Whiskey és az asztalon táncol már.
Két rózsaszín álom,
Két népmese sztár
Mint két kecske a hídon táncot jár.
Egyiknek pék volt az apja.
S a péklapáttal verte szegényt.
Anyukája meg a pipitéren,
S vajon mit szólt ehhez a pék?
A másik, egy grófi család sarja.
S az etikettet keni-vágja még.
De aztán lecsúszott a família.
S a birtokot is elkártyázták rég.
ref 2x:
Kér marcona gengszter,
Két csoki mikulás.
Két üveg Whiskey és az asztalon táncol már.
Két rózsaszín álom,
Két népmese sztár
Mint két kecske a hídon táncot jár.
ref 2x:
Kér marcona gengszter,
Két csoki mikulás.
Két üveg Whiskey és a plafonon hempereg
Két rózsaszín álom.....
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
