|
|
|
| Előadó: | AteeG és a RAProdukció |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szőri Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse1.:
Adott egy fiú és adott az álma
Hiszi, hogy majd egyszer azt valóra váltja
Zűrös a környék és zűrös a család
Rossz dolgokba vitte a rengeteg barát
Először kisebb bolti lopások,
Majd jöttek az egyre vadabb húzások.
Teltek az évek és nőttek a balhék
Komoly bűnöző lett a kis balfék.
Jól jövedelmez a kábszer, a fegyver
Alá dolgozott a sok piti gengszter
Van fullos járgány, a kéró se gyenge
A plázacicák hada sétálgat benne.
Minden működik, nem számít semmi,
Talán épp ezért nem akarta hinni
Hogy megjött a nyomozó, egy papír volt nála
És napok múlva rá kattant a zárka.
Refrén.:
Az utcán, bárki lehet király
Tisztelik, amerre jár
Ilyen az alvilág.
Ha már, egyszer is hibáztál
Elfordul, aki meglát
Mert ez egy zord világ!
Verse2.:
Kint király volt, de bent már egy senki
A nagyképűséget gyorsan felejti
A napok lassan és egyformán telnek
Az egykori gengszterek rettegve kelnek
Este az Istent is csak arra kéri
Segítsen egy újabb napot túlélni
Nem jönnek barátok, sehol a család
Új kastélyt kerestek a szép plázacicák.
Naponta egy óra séta és napfény
Hónapról hónapra csökken a remény.
Hiába a falon a sok régi fénykép
A magány a lélekben mindent széttép.
Letelt a büntetés, kiléphet végre
Hunyorgó szemmel néz fel az égre.
7 év a sitten, pont ennyi az ára
Ha valaki egy percig az utca királya.
Refrén:
Az utcán, bárki lehet király
Tisztelik, amerre jár
Ilyen az alvilág.
Ha már, egyszer is hibáztál
Elfordul, aki meglát
Mert ez egy zord világ!
Verse3.:
Mások az emberek, más lett a város
Minden lélegzetnél érzi, hogy káros
Mindene megvolt, most nincsen semmi
Nehezére esik egy lépést is tenni.
Szánja és bánja a sok bűnös tettét
Pokolba kívánja a sok hülye tervét
Elmegy és nézi a régi szép házat
Bemenne, de új kulcs nyitja a zárat.
Ekkor szakadt el végleg a cérna
A túlélésre egyedül az esélye nulla
Az éjszakák hidegek, már érzi a vesztét
Lassan elveszti az ép elméjét.
Sötét sikátorok, dermesztő árnyak
Társa most már csak is a bánat.
Egyetlen vagyona szakadt ruhája
Pedig egykor Ő volt az utca királya.
Refrén.:
Az utcán, bárki lehet király
Tisztelik, amerre jár
Ilyen az alvilág.
Ha már, egyszer is hibáztál
Elfordul, aki meglát
Mert ez egy zord világ!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
