


| Előadó: | iSzKép |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

1. verze:
Lassan már nem tudom engem mi tart ébren
Talán a szörny ami rejtőzik a szekrényben
Vagy a mélyben , ezért húztam szívem köré falat
Én ezt nem értem,mért pont engem zaklat
Kell egy érzés mi fel enyhíti a multam
Volt mikor csak a jóért mindent fel dultam
Mert éreztem belül nem volt minden rendben
Sűrűn volt olyan mikor én maradtam csendben
A rappben ,mert voltak kik elbuktak
Kik felfele törtek de még is elavultak
Csak csúsztak le a hegyről a mély fogságába
Így lettek bezárva a magány szobájába
Bármi történjen a bajok elől el nem futok
Én csak küzdök a célért amíg fel nem bukok
De még akkor se adom fel mert én mindig felállok
Ha már nincs remény én akkor is utat találok
Reft 2x:
Talán megértem vagy talán nem
A multamtól féltem de mamár nem
Csak a jelennek élek a jövő várhat
Én igazából nem kaptam szárnyat
2.verze:
Kerestem szépet megis kaptam mind ezt
De hiába mindez ha a magány is itt lesz
Barátnőt keresnék de ez mind hiába
Mindenkiben ott van a szerelem hiánya
Kint az esőben magányban hideg szellőben
Lehet megfáztam de ezt mellőztem
Szeretnék hinni hogy van még remény
De hiába mindez nekem a barát a főnyeremény
Felvettem a mikrofont az örök barátot
Rá számíthatok mindig nem aggódok hogy hibázott
Innentől kezdve elindulhatsz válaszoltam
Ki mit látott benne én a zenét választottam
Mára szólam holnap meg dallam lesz belőle
Nem hitegettem senkit csak haladtam előre
Hogy ki mit látott ebben nekem örök marad a rappem
Remélem egyszer a nevem megmarad a rappben
Reft 4x:
Talán megértem vagy talán nem
A multamtól féltem de mamár nem
Csak a jelennek élek a jövő várhat
Én igazából nem kaptam szárnyat



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.