|
|
|
| Előadó: | iSzKép |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. verze:
Lassan már nem tudom engem mi tart ébren
Talán a szörny ami rejtőzik a szekrényben
Vagy a mélyben , ezért húztam szívem köré falat
Én ezt nem értem,mért pont engem zaklat
Kell egy érzés mi fel enyhíti a multam
Volt mikor csak a jóért mindent fel dultam
Mert éreztem belül nem volt minden rendben
Sűrűn volt olyan mikor én maradtam csendben
A rappben ,mert voltak kik elbuktak
Kik felfele törtek de még is elavultak
Csak csúsztak le a hegyről a mély fogságába
Így lettek bezárva a magány szobájába
Bármi történjen a bajok elől el nem futok
Én csak küzdök a célért amíg fel nem bukok
De még akkor se adom fel mert én mindig felállok
Ha már nincs remény én akkor is utat találok
Reft 2x:
Talán megértem vagy talán nem
A multamtól féltem de mamár nem
Csak a jelennek élek a jövő várhat
Én igazából nem kaptam szárnyat
2.verze:
Kerestem szépet megis kaptam mind ezt
De hiába mindez ha a magány is itt lesz
Barátnőt keresnék de ez mind hiába
Mindenkiben ott van a szerelem hiánya
Kint az esőben magányban hideg szellőben
Lehet megfáztam de ezt mellőztem
Szeretnék hinni hogy van még remény
De hiába mindez nekem a barát a főnyeremény
Felvettem a mikrofont az örök barátot
Rá számíthatok mindig nem aggódok hogy hibázott
Innentől kezdve elindulhatsz válaszoltam
Ki mit látott benne én a zenét választottam
Mára szólam holnap meg dallam lesz belőle
Nem hitegettem senkit csak haladtam előre
Hogy ki mit látott ebben nekem örök marad a rappem
Remélem egyszer a nevem megmarad a rappben
Reft 4x:
Talán megértem vagy talán nem
A multamtól féltem de mamár nem
Csak a jelennek élek a jövő várhat
Én igazából nem kaptam szárnyat
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
