|
|
|
| Előadó: | Tirpa |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Boros Attila Pityinger László Winkler Gábor Pityinger Péter Szarvas Dávid Smidt Krisztina |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dopeman
Gyakran nehezen indul a nap,
mert szomjas a tank
és hivogat a bank
és belül a hang folyton azt kérdezi
mit ér az egész
ha neked az élet csak ennyit tartogat
a főnök baszogat
de még egyszer sem adta időben a fizudat
kínos szitukat él át az ember,
mert a legkisebb koccnál már mindenki gengszter
és a rendszer az megoszt és uralkodik
de senki nem tesz semmit a panaszon kívül
ezért van csönd mikor a nevem fölmerül
mert a D-O-P-E-M-A-N egyedül állt föl szemben a világgal
de most itt van a Tirpa és olyan mint én '96-ban
Tirpa
napról napra érek, kiutat keresek
nyomor vesz körül, az érzések hevesek
van aki azthiszi, hogy a Tirpa nem hiteles
kajálni nincs pénze pedig aztmondják, hogy sikeres
én mindenhol az elismerést kapom
de hidd el, hogy az meglepne, ha látnád ahol lakom
akármi történhet megmarad a reménység
azt akarta Isten, hogy én tudjam mi a szegénység
Refr.(Dopeman)
Az élet szenvedés, de mindig menj tovább,
ha föladod ember a végén nem tudod meg mi vár rád.
Az élet szenvedés, menj tovább,
mert az út végén lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád.
Na gyere Tirpa, mond mivan.
-Figyelj Dopeman elmondom, hogy felénk ott mivan.
Na gyere Tirpa, gyere mond mivan.
-A sok kamutól már a fa**om kivan.
Tirpa
Nehezen telnek a napok
az emberek azt hiszik, hogy szabadok, közbe rabok
fájdalommal telnek meg a lapok
a politikát utálom, mert ott csak kamut kapok
a fejünk fölött döntenek a nagyok
a világtalanok vezetgetik a sok vakot
illatról dumálnak, de nem hoznak csak szagot
ezzel uszitották magukra a keménymagot
Refr.(Dopeman)
Az élet szenvedés, de mindig menj tovább,
ha föladod ember a végén nem tudod meg mi vár rád.
Az élet szenvedés, menj tovább,
mert az út végén lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád.
Tirpa
Az életem nem izgalomtól mentes
összeálltam Dopemannal, mostmár tudom hogy lesz cash
ha én nyomom a vakert akkor reszkess
lehet hogy csóró vagyok, de nem egy örökvesztes
dolgoztam raktárban és gyárban
nagy elhatározást tettem az anyám hasában
nem akarok átlagosan élni
és nem akarok többet a hétköznapoktól félni
saját erőmből jutottam idáig
nem hallgatok bárkire, engem senki nem irányít
ide a csúcsgázsit, ide a csúcsgádzsit
azt mutassa majd a fókusz ahogy Tirpa k**vázik
most még mondhatod hogy álmodik a nyomor
ha nem nyilik a menny kapuja megmarad a pokol
jutott már szarból ahoz éppen elég
hogy ne hazuttold meg a szavunk te kib*szott veréb!
Refr.(Dopeman)
Az élet szenvedés, de mindig menj tovább,
ha föladod ember a végén nem tudod meg mi vár rád.
Az élet szenvedés, menj tovább,
mert az út végén lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád. (x4)
A hetvenes évek egyik legnépszerűbb hazai zenekarának Staféta és II. című anyaga számos ritkasággal, kislemez- és filmdallal egészült ki.
- Ezt a fajta vokális zenét ilyen szinten akkor senki nem művelte Magyarországon. Nagyon fiatalok voltunk, jó időben, jókor találkoztunk, azt a fokú intenzitást, amit akkor megéltünk, későbbi pályámon nem találtam meg - mondta Karácsony János gitáros, énekes a kiadványok megjelenéséhez kapcsolódó budapesti közönségtalálkozón, amelyet óriási érdeklődés övezett.
A Generál 1971-ben alakult a Zé-Gé és a Ferm együttes fúziójából, a hetvenes évek legvégéig tartó történetében két korszak és felállás létezett, mindkettő idején hatalmas népszerűség övezte a csapatot.
Az első, a "kölyök" Generál időszakát a dallamos middle of the road stílus, a Mikrolied női vokáljával (Bódy Magdi, Herczku Annamária, Várszegi Éva, később Szigeti Edit) megerősített slágerek jellemezték. Az együttes, amelyben Révész Sándor (ének), Novai Gábor (basszusgitár, vokál), Várkonyi Mátyás (billentyás hangszerek, vokál), Reck Lajos (dob), valamint Ákos István (gitár) is alapító tag volt, 1972-ben megnyerte a Ki Mit Tud?-ot.
Generál együttes, balról Várkonyi Mátyás, Póta András, Novai Gábor, Horváth Charlie, Tátrai Tibor, Solti János 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
- A Generál nevet Ákos István Kiselefánt találta ki, a Ki Mit Tud? idején már rendszeresen játszottunk a zuglói Danuviában és a csepeli Radnóti művházban
a tehetségkutatón elért sikernek, a tévés nézettségnek köszönhetően aztán hirtelen országos hírű zenekar lettünk
- idézte fel Novai Gábor, aki a Generál után a Hungariában és a Dolly Rollban zenélt.
A "kölyök" Generál első két lemeze, az 1973-as Staféta és a két évvel későbbi II-es album CD-n eddig nem volt elérhető teljes egészében, mindössze egy válogatás jelent meg 1993-ban, ezen a Staféta 14 dalából tíz szerepelt, a II-esről pedig mindössze négy szám.
A GrundRecords gondozásában most technikailag korszerűsítve kiadott két anyag dalait Várkonyi Mátyás és Novai Gábor, a dalszövegek többségét Miklós Tibor írta.
A Stafétán olyan korabeli slágerek szerepelnek, mint a Kövér a nap, a Százéves kút, a Fűrész vagy a Törökméz. A felvételeket hat további Generál-kislemezdal egészíti ki a hetvenes évek első feléből, köztük a legelső, a Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel.
A II-es lemezen hallható A szerelem virágai, az Ének a toronyból, a Lopom a napot és a Madár száll a szívemmel. Itt a bónuszok közé két filmdal (az Utánam srácok című ifjúsági tévésorozat főcímdala és a Kenguru című film zenei albumáról lemaradt Hányszor mondtad), valamint a nagy kislemezes sláger, a Csöngess be, jóbarát! került.
Tátrai Tibor (Generál együttes), 1976
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
A II-es lemez elkészítésekor már Európában is sok országban ismerték és szerették a Generált, hiszen felléptek Olaszországban, Csehszlovákiában, Ausztriában, az NDK-ban, Lengyelországban és Hollandiában is. A doboknál Reck Lajost Póta András váltotta.
- Vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt
- mondta Révész Sándor énekes.
A Generál elindult egy progresszívebb zene irányába, amit - mint Várkonyi Mátyás fogalmazott - itthon a monopol helyzetben lévő lemezkiadónál nem fogadták kedvezően.
Miután Révész a Piramisba, Karácsony pedig az LGT-be távozott, Várkonyi Mátyás 1975-ben újjászervezte a Generált, a frontember Horváth Charlie, a gitáros Tátrai Tibor lett, a stílust pedig a funk és a soul hatotta át.
Horváth Charlie (Generál együttes), 1976
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
A zenekar második korszakában szintén két lemez született (Zenegép - 1977, Piros bicikli - 1979); a Generál 1999-ben, 2000-ben és 2015-ben néhány alkalommal ismét közönség elé állt.
Kiemelt kép: Révész Sándor a Generál együttes énekese a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, 1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
