dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Tibes: Laza délután

Laza délután

(yo, figyu haver)

Verse 1:

Levágódok egy padra, minden inger megihlet
Mert nekem is van egy álmom, nem csak Marton Luther Kingnek
Néhány tekintet rákényszerít a filora
Be a füles máris indul zene és lélek szimbiója
Lassú utazás valóságból fikcióba
Papíron táncoló rímek közt a gyengének bitófa lesz a sorsa
Hey, már délután négy óra
Üresjárat minden sorba, én nem ehhez vagyok szokva
Papír eldobva, csak csodálom a képeket
Az élet művét, a napok tiszavirág életek
Mi szembeszél az lehet nekem hátszél
A hiphop életbe lobbyzok a beteg szabadságért
Pár instrumental a szöveg felfelé tendál
Nem marad már kegyelem, bele betegszem mint Elzáj
Rímevő eszközökkel felfalom a témát
Egy laza délutánon evés közben jön az étvágy


Refrén: (2x)

Mutass be néha az életed forgatókönyvének
Ha a gondoké a főszerep, passzold át a zenének
A nap vörös kezével int már az estének
De Te élj úgy, mintha sosem érne véget

Verse 2:

Távol a problémáktól a pad még magához láncol
Extázisba kerülök, mint papír a tintától
Mégis herótom van már a sok vak, tudatlan birkától
Ezért kár volt a kőkorban lejönni a fáról
Az ország sem kap lángra néhány szem parázstól
Egyenes az út a Parlamentbe a gumiszobából
A weed dallamától feledésbe merül mindez
Az emotiontől egyre közelebb a székhez
Rám tekintesz, tudom nem fogsz már itt hagyni
Ez a délután a mienk csak én és a földalatti ja
Szokásos praktika belsőmnek ingyen plasztika
Lelkem összefort a zenével, gyűjtök már a lagzira
Nem lenne nagy hiba, csak fogyna néhány kópia
Hű legyek a néphez, master of ceremonia
Utolsó tollvonás ez már közel sem sablon
Hátba vereget az alkony last minute élmény a parton

Refrén: (2x)

Mutass be néha az életed forgatókönyvének
Ha a gondoké a főszerep, passzold át a zenének
A nap vörös kezével int már az estének
De Te élj úgy, mintha sosem érne véget

Hírek
Hírek

TUDÓSÍTÁS: Frenk portrébeszélgetés & akusztikus koncert x Momentán Társulat

Az est beharangozója így szólt

A magyar alternatív zene egyik legsokszínűbb alakjaként megjárta a Quimbyt, A Hiperkarmát, a Kispál és a Borzt, a Balaton együttest, és a mai napig énekel a Budapest Bárban. A konzervatóriumba és a Zeneműre is járt, és bár nem végezte el egyiket sem, mégis országos hírnévre tett szert. Most pedig hozzánk is ellátogat!

De hogy ki is ő?

Frenk adatlapját és dalszövegeit itt találod.

Ő Torma Gábor, ismertebb nevén Frenk. A dunaújvárosi születésű zenész a legnagyobb magyar alter zenekarok után mára saját produkcióját helyezi a középpontba. Játszik zongorán, szintetizátoron, gitáron és dobon is, valamint saját szövegeit is ő írja. Egy ilyen multitálentum élete remek alapanyag lesz állandó vendégeinknek, a Momentán Társulatnak is, akik az énekes Péterfy Borival való beszélgetése során szokásához híven a sarokpontokat jeleníti majd meg impro formájában.

Ezután pedig Frenk természetesen a húrokba csap és egy akusztikus koncert keretein belül eljátssza új valamint klasszikus dalait is.

Műsorvezető: Péterfy Bori

Az esemény a Petőfi 200 Emlékév keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

TUDÓSÍTÁS

Frenk, azaz Torma Gábor ikonikus és megkerülhetetlen alakja a magyar alternatív zenei vérkeringésnek. A fentebb felsorolt zenekarokat megjárt zenész ma már saját neve alatt alkot és amellett, hogy több nagylemeze is megjelent – a legutóbbi 2022 októberében Abszolút szabadon címmel, tele politikai és társadalomkritikai gondolatokkal. Természetesen a Frenkre jellemző melankólia sötét, mégis csillogó csomagoló-papírjába burkolva.




Melankólia. Képtelen vagyok felidézni olyan pillanatot, amikor mosolyogni láttam volna a Frenket. Valamiféle apatikus némaságot véltem inkább felfedezni rajta, akárhányszor láttam – többnyire más előadók koncertjén –, és ezért is figyeltem fel a Hajógyár és az A38 hajó közös szervezésében megvalósult beszélgetős estre. Végre lehetőségem lesz hallgatni, ahogyan mesél. Magáról, az alkotói folyamatról, a gyakran Salvador Dali-ra, olykor Lugosi Béla Drakulájára hajazó külső mögé rejtőző emberről, Torma Gáborról. Kemény drog-ról, Nagyvárosi éjszakákról, a Meztelen szemekkel szemlélt világának nézeteiről és hogy Vissza a föld alá vajon ki vágyik?




Idéztem a szerzeményeinek címeit, s miközben emlékeztetőül átfutottam a tracklistákat, s nézegettem a borítókat, reméltem, hogy portré-beszélgetés során választ kapok a sokakat érdeklő kérdésekre:

Vajon milyen ember igazából Frenk?

Milyen Frenk viszonya a saját szexualitásával, amelynek vetületei oly’ sokszor megjelennek a dalaiban?

Miért erősít rá ennyire a szürreális külsőre, viselkedésre és mentalitásra? Önsorsrontó és/vagy kiváló előadóművész-színész, aki a színpadon cirkuszt ad a népnek?

Mindig kívülálló volt és ez vezetett el azokhoz a dalszövegekhez, amelyeket napjainkban ír?

Miért nem fejezte be a konzervatóriumot és hogyan jutott el a jazztől a ma általa képviselt stílusig, amely a mainstream-be biztosan nem, de az underground-ba is nehezen illeszthető be?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések cikáztak a fejemben az estére készülve.

Péterfy Bori jelenség. Frenkkel a színpadon ülve, a moderátor szerepében pedig – ahogyan énekesnőként és színésznőként is kiváló. Olyasvalaki kérdezte ezen az estén a főszereplőt, aki ismeri a hazai zenei szcénát, annak minden napsugaras és árnyékos oldalával együtt. Értő szavakkal és attitűddel közelített tehát Frenkhez is.





Minden ellen lázadj, de legfőképpen önmagad ellen

- vallja Frenk.

Gyerekkorától magázza őt a családja.

Amikor a gyerekkoráról mesél, mintha zavarban lenne. Heves kézmozdulatokkal mesél arról, hogy már három évesen vezényelt a babakocsiban. És egészen korán eldöntötte, hogy zenész lesz. Ezzel együtt - ahogyan ő fogalmaz - soha nem volt rendszerkompatibilis, nem fogadta be őt igazán egyetlen közösség sem. Most sem illeszkedik egyetlen hazai zenei platform koncepciójába sem, de ezen felületek kínálatáról is megvan a véleménye. Amikor konzervatóriumba járt, akkor is rendszeresen botrányokba keveredett, lázadt a világ és önmaga ellen is. (Megivott az iskola aulájában egy üveg piát pusztán fogadásból és dohányzott a tanárok előtt, csak hogy bosszantsa őket.)


Ezzel együtt tény, hogy már kilenc éves korában három hangszeren játszott. (Máig a lemezei minden hangszerét - a fúvósok kivételével - ő maga játssza fel.)




Melankólia? Ahogyan gesztikulált, sztorizott, ahogyan élt a színpadon, abban nyoma sem volt búbánatnak. De tartom, hogy alig mosolygott. Végtelenül érdekes történeteket mesélt nagyon-nagyon szórakoztató formában svéd fehér éjszakákról, drogmámoros cateringről és a Robert Plant-tel való találkozásáról.




Frenk annyira élvezetesen adja elő az élete történetét, hogy stand-up komédista is lehetne. Sikere lenne. Nem politizál nyíltan és a dalaival sem akar megmondó-emberré válni. Azt vallja, hogy a művészet és főként a zene nagyon sokrétű. Az új lemeze kinyilatkoztatás, de hozzáteszi, hogy a következő nem lesz az. Mert a művészetnek és az alkotói folyamatnak nem az a célja, hogy kifejezze a politikai témájú gondolatokat. Frenket ez nem érdekli. Nem akar hazugságban élni és a hazugságot bevonzani.

Nem kaptam ugyan, választ minden kérdésemre, de az este minden bizonytalan várakozásomat felülmúlta. Frenknek - ahogyan Péterfy Bori fogalmaz - nem ott lenne a helye, ahol most van. Sokkal magasabban, elismertebben kellene jelen lennie a zenei életben. Nem csak a hazaiban.

Zenéje és szövegei mellett Frenk lényének rajongójává válni nagyon könnyű. Magával ragadó este volt.

- Az igazság az számomra, amit én gondolok, de senkinek nem akarom megmondani, hogy mit tegyen. A lényeg az alkotás maga - mondta Frenk.

A beszélgetést időnként megszakította a Momentán Társulat intermezzója, amely Frenk életére reflektált, a művésszel történtek fiktív verzióját adták elő. Közepesen viccesen.

S természetesen Frenk minikoncerttel zárta az estét.





Fotók: Zeneszöveg.hu