|
|
|
| Előadó: | Kökény Attila |
|---|---|
| Album: | Nincs semmi másom |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 4:44 |
| Szövegírók: |
Kökény Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Universal Music Hanglemezkiadó Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rád gondolok és a sírás fojtogat.
Ha behunyom szemem, még látom arcodat.
Hallom a hangod, s érzem az illatod.
Mintha még mindig itt lennél, a rabod vagyok.
Az emlékek még mindig magukhoz láncolnak,
Fogva tartanak, s a múlthoz kötnek.
Próbálok szabadulni, s eltépni a kötelet,
És feledni hogy mennyire szerettelek,
Feledni hogy a sebek még sajogva égnek,
S hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok s az éjek,
Mert feledni téged hogy tudlak én.
Rád gondolok és a sírás fojtogat.
Szeretném újra simogatni az arcodat.
Szeretném újra fogni a két kezed.
Mintha még mindig itt lennél, a rabod vagyok.
Az emlékek még mindig magukhoz láncolnak,
Fogva tartanak, s a múlthoz kötnek.
Próbálok szabadulni, s eltépni a kötelet,
És feledni hogy mennyire szerettelek,
Feledni hogy a sebek még sajogva égnek,
S hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok s az éjek,
Mert feledni téged hogy tudlak én.
Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom,
És felemészt a bánatom, reménykedve alszom el,
hogy jobb lesz majd a holnapom.
De ez csak álom nem valóság,
mert nekem nem jutott már más,
csak a fájdalom és a bús magány.
Ez lett a végzetem nekem.
Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom,
És felemészt a bánatom, reménykedve alszom el,
hogy jobb lesz majd a holnapom.
De ez csak álom nem valóság,
mert nekem nem jutott már más,
csak a fájdalom és a bús magány.
Ez lett a végzetem nekem.
Próbálok szabadulni, s eltépni a kötelet,
És feledni hogy mennyire szerettelek,
Feledni hogy a sebek még sajogva égnek,
S hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok s az éjek,
Mert feledni téged hogy tudlak én.
Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom,
És felemészt a bánatom, reménykedve alszom el,
hogy jobb lesz majd a holnapom.
De ez csak álom nem valóság,
mert nekem nem jutott már más,
csak a fájdalom és a bús magány.
Ez lett a végzetem nekem.
Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom,
És felemészt a bánatom, reménykedve alszom el,
hogy jobb lesz majd a holnapom.
De ez csak álom nem valóság,
mert nekem nem jutott már más,
csak a fájdalom és a bús magány.
Ez lett a végzetem nekem.
A lemez a legszebb bárzongorista hagyományokat bemutatva hív minőségi zenehallgatásra, az utóbbi száz év legnagyszerűbb dalaiból válogatva.
Képzeljük el, hogy leül a hangszerhez valaki, aki egyszemélyben kiváló klasszikus zenész, nagyszerűen improvizáló jazzista, minden stílusban otthonosan mozgó zeneszerző, és virtuóz előadó - ez jellemzi legjobban az albumot.
A valódi bárzongora élménybe és Pintér Péter új lemezébe most ingyenesen betekintést nyerhetnek az érdeklődők Budapest egyik legnívósabb helyén.
Aki élőben szeretné hallani a versenygyőztes produkciót, megteheti a bárzongorista verseny helyszínén, a Gerbeaud Kávéházban december 15-én, hétfőn 17:00-kor.
A lemez minden zenei szolgáltatónál elérhető.
