|
|
|
| Előadó: | L.C.N |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gettó mese
Gettó mese
Gettó mese
Gettó mese
Da-real:
Gettó mese, mi a fasz,
Harlem vagy 8ker, ugyanaz.
Kelet vagy Nyugat, mindenki erről ugat,
De csak én ismerem az utat.
Mert én megtanultam azt, hogy kiben mikor higyjek,
A gettóban nem számít más, tudod csak a hited.
Mert hinned kell magadban, és akkor felfelé haladsz,
A csúcsra felérsz, vagy a szarban lent maradsz.
A választás a tiéd, mégis kevés az esély,
Hogy becsőletes munkából manapság megélj.
Ezért vannak sokan azok, akik a bűnös útra lépnek,
A gettóban testvér, máshogy megy az élet.
Itt a gázter a példa, az ellenség a desztó,
Tizenéves gyerek, a kezén a tetkó.
A bőnözés, a tisztelet, csak ezen jár az esze,
Erről szól ember ez a kibaszott mese.
Ref.:
Mert amiről beszélünk most nektek az a: Gettó mese
Mi nem hazudozunk ez az igazi: Gettó mese
Ha bajba kerülsz akkor kiabáld azt: Gettó mese
Mert Da-real, Shaolin, Joint lelel, hogy milyen a: Gettó mese!
Lil Shaolin:
A gettó az utca, nekem az élet,
Én itt születtem és semmitől se félek.
A nyolcadik kerület az igazán kemény terep,
Ha ellhullasz, itt senki nem törődik veled.
A rafkó, meg a gógyi, ez az ami számít,
A kerületi karolók bepaliznak bárkit.
Lopás és rablás ez itt átlagos dolog,
Mert mindenkinek az esze, a pénz körül forog.
Ha lóvéd van tesó, akkor megtehetsz mindent,
Az egész kibaszott környéken játszhatod az Istent!
De vigyázzál kisfiam magadra,
Az éjszakában nem adnak a szavadra
Mert itt nem azt nézik tudod, hogy ki vagy te,
Háttér nélkül szarnak majd a nevedre.
Ez a kerület ilyen volt mindig, tovább nem halad,
Aki ideszületik egyszer az már ittmarad.
Ref.
Joint:
A gettó nevelt engem, én itt nőttem fel,
Ezért jól tudom ember, hoyg mit higyjek el.
A tv amit mutat az aztán a mese,
Bűnözésre vágysz, na gyere kóstolj bele.
Csöbesek, drogosok, gangszterek, kurvák,
Hogy milyen itt az élet, ezt ők nagyon jól tudják.
Nyugodt ez a környék, ezt mondják mások,
De az éjszakában a pénzetekért vadásznak rátok.
Ez nem szokványos mese, itt a jó marad alul,
A gonosz a győztes, és a te hibádból tanul.
Egy fegyver megszólal, egy ártatlan meghal,
Úgy vannak itt vele, ha nem ismerték nem baj.
Itt megszokott dolog, hogy elveszted egy spanod,
Nem ezt érdemelted, de mégis ezt kapod.
Erről szól a gettó, erről szól az élet,
Ez nem egy kurva mese, hanem egy igaz történet.
Ref. (2X)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
