|
|
|
| Előadó: | Da-real |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.: Van egy érzés, mi fogva tart.
Szeretlek ezt tudnod kell,
amíg élek légy velem.
Tőled szép lett az életem,
Veled minden olyan jó,
Én csak érted létezem.
Mikor megláttalak én téged én már akkor tudtam jól,te vagy nekem az igazi
Ez a dal csak hozzád szól és hálát adok az égnek, hogy megismertelek téged
Hozzád fűznek tudom a gyönyörű szép emlékek. Szorosan fogni kell a kezem soha
ne engedd el, ha ez álom, akkor soha ne ébredjek fel, szeretlek baba te vagy
nekem a minden az életemben a legdrágább kincsem. Végre megtaláltam azt amire
vártam én mindig, mikor meglátlak téged a vérem ezer fokra izzik
maradj velem mindig, kérlek ne engedj el, örökkön örökké szeress nekem ez
az ami kell, mikor megcsókolsz a szívem hevesebben ver, gyönyörű veled
minden eltöltött perc, úgy érzem melletted leélném az életem
én boldoggá teszem az életed, azt szeretném hogy soha ne legyen vége
na ölelj át kicsim szorosan kérlek melletted boldog vagyok elszáll minden gondom
két év szerelme minden akadályt lerombol.
Refr.
Hogy mit érzek azt tudnod kell, hogy kimutassam szeretlek, ahhoz egy élet
is kevés. Mikor itt vagy nem félek én, ez az ami összeköt, a szerelem már
bennünk él. Nem kell már senki, mert vagy nekem, neked adtam a szívem, a tiéd
egy életre. Nélküled én már nem létezem, fogd meg a két kezem, s ne engedj el már
soha. Ha mellettem vagy szinte álmodom, egy igazi szép mesét, mely csak rólunk
íródott.
Refr.
2006.október 22-e.Akkor adtam oda tudod neked a szívem. Ha a szemedbe nézek
elkap engem egy érzés. Szeretlek téged ez nem lehet kérdés. Mikor
megpillantottalak égtem a vágytól, hogy megcsókolhassalak bármikor és bárhol.
Te vagy az aki boldoggá teszi az életem, Nélküled én már nem létezem.
Láttam, hogy te vagy aki kell aki számít,eleinte olyan volt az egész mint egy játék
Csak te kellesz nekem hát nézz a szemembe. Együtt úszhatunk majd a nagy
végtelenbe. Soha nem hazudnék neked te vagy az életem. ezt mondtad mikor
megfogtad a két kezem. A szemedbe néztem és megcsillant valami bennem
néztem a lehetetlenbe, nem voltam elveszve. Igaz szavak csak Te hozzád szólnak
Mond azt hogy ezek Téged megóvnak minden bajtól amit valaha elkövettem
Bocsáss meg Nekem ha bármi rosszat is tettem.
Refr.(3x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
