|
|
|
| Előadó: | Új Tekknő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(...és olyan ami esetleg saját? Vagy tényleg, a Rózsa Sándor, a Rózsa Sándor az jó!)
Nézzük meg a Rózsa Sándort közelről
Annyit mondok fingom sincs a szövegről
Konkrét festő Leonardo da Vinci
Tegnap délben leokádott a pincsi
Michael Jackson kiugrott a kriptából
Kendert szívott piros búvárpipából
Jackson orra beesett a patakba
Szerinte is de jó bor a kadarka
Rózsa Sándor sábesz butykó tüpeszli
Rimpós lapaj betyári póz düfetli
Srámek plocsni pafnak lübék lópokróc
Pempéli busz pitymak csuszet porompóc
Minden ember kapja le a nokedlit
Kisbaltával szétcsapom a hokedlit
Bélgáz, bélgáz lengeti a hajamat
Hatvan vagyok felköszöntöm magamat
Jaaaj! Jaaaj!
Omnibuszra hasonlít az anyósom
Az én rózsám kalauz az Emkében
János legyen fenn a Jánoska hegyen
Tarkabarka Óbudán a tepertő
Ha én egyszer kinyitom a kadarkát
Snájder Fáni azt mondta hogy ingerli
Hétre ma várom a Nemzetibe a csuszát
Szerintem a Blaha Lujza az egy tér
Kicsit magyar nóta van a sötétbe
Mindkét lábam lerohant a közértbe
Két csokiért levágtatunk Szerencsre
Ha szarba lépek enyém lesz a szerencse
Rózsa Sándor rezonál a hűtőben
Kispej lovát rávarrták a műtőben
Lova lábán mákos patkó mosolyog
Két tenyér közt rántott mackó mocorog
Höh!
Rózsa Sándor, ez miféle betyár
Öcsém a nyócba csak egy a király
Na megmondom neked, hogy gyökér a fejed
Mer' ekkora bajuszra jönnek a legyek
Na figyelj te kancsó, lenyúlom a csajod
Cserhalmi neked hiába spanod
Alázlak egyből, puhára lágyra
Na húzzá vissza a Hortobágyra!
Na gyere még! Ha nem elég!
Csak te meg én! Nyomjuk a Rózsa Sándort mint a zenegép
Sándor! Oooóóóóo! A Rózsa Sándor!
Sándor! Oooóóóóo! A Rózsa Sándor!
Rózsa Sándor átugratott Romába
Oláh Kálmán nem érhet a nyomába
Cséplőgéppel bűvöli a Ladáját
Teljes gázzal brűgeti a babáját
Há elveszett a frizurám a kazalban
Horváth Pista rátalált a pacalban
Bódi Gusztit nem vitték el Taszárra
Az aranyeső ráhullott a kaszára
Tutankhamon elszívta a gitárját
Megkívánt még három tepsi piránnyát
Negyvennégyben partizán volt az anyja
Kedvence a medvekrémes lasagna
Felköptem a szalonnát a plafonra
Nyolcvan huszárt üldözök a lavórba
Általmennék én a Tiszán ladikon
Az Ákosnak a nótája az ikon
Lábam között énekel a poszáta
Páros lábbal ugrok én a pofádba
Orrlyukamba iszonyú a forgalom
Masiniszta maszturbál a vonaton
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
