|
|
|
| Előadó: | Insect |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az alkoholtól büdös lett a szájam,
Annyit ittam megdagadt a májam.
Az asszonynak izzad a lába,
És ha meggyújtanám biztos lenne lángja.
Csináltuk már együtt ülve-állva,
Élvezi, mint a napfényt a pálma.
Hogy jó legyen ő mindig kitalálja,
Hogy kielégítsen engem a hája.
Nagyon-nagyon-nagyon-nagy a ruhája,
Kilátszik a lába köze pi-pi-pi-pi.
Nagyon-nagyon-nagyon-nagy a pofája,
Ha nem fogja be elmehet a hm-hm, oda-oda.
Asszony, de az-az asszony,
De idegileg kikészítesz, minden zsebet kiürítesz.
Asszony, megint az asszony,
Inde-unde te maradsz nekem.
Asszony, megint az asszony,
Segítsetek bajba vagyok. (Hol vagytok székelyek?)
Asszony, megint az asszony,
Becsület, csak te kellesz nekem.
Asszony-asszony magában van a hasznom,
A mellbimbója olyan, mint a tepertyű.
Asszony-asszony magában van a hasznom,
A mellbimbója olyan, mint a tepertyű.
Jól megy hozzá a hagyma meg a bor,
Na meg a retek. ádé és hát azon túl.
Asszony-asszony tekintetes asszony,
Bizony isten nem beszélek bolondul.
szóló...
Ha kiegyenesedik az EKG-m,
Úgy a fejedhez húzom én a mély tányért.
Hogy darabokra törik, mint a pici szívem,
Ezt fogom tenni legyen valamily színed.
De ha kiegyenesedik az EKG-m,
Többször nem mondom el nincsen több mély tányér.
Így hát a dokihoz megyek és feliratok neked,
Egy egész ebédnyi készletet.
Az asszony a hárpia támad újra lába közt a raszta,
Nem epilált a dajerom, elszúrta.
Így hát benéztem az asszony alá még mindig ott a raszta,
Inde-unde ahogy vesszük jó massza.
Jön, vigyázz, jobb ha félre állsz!
Mert asszony, de az-az asszony,
De idegileg kikészítesz, minden zsebet kiürítesz.
Asszony, megint az asszony,
Inde-unde te maradsz nekem.
Asszony, de az-az asszony,
De idegileg kikészítesz, minden zsebet kiürítesz.
Asszony, megint az asszony,
Inde-unde te maradsz nekem.
Inde-unde te maradsz nekem.
Asszony, óuóuóuóuóuóóó.
Asszony, óuóuóuóuóuóóó.
Asszony, óuóuóuóuóuóóó.
Asszony, asszony, óuóuóuóuóuóóó.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
