|
|
|
|
|
Túl nagy a láng, felemészt a vágy,
ha volna egy percem azt kérném hogy nézz rám
csak nézek az ablakon nézem a várost,
a hajnali rohanást a reggeli káoszt.
várok.... még eljön az angyal
elhozza a hajnalt a percet a nappal.
a szárnyain elvisz, el repít az éjjben
elvesznék a karjaiban csillagos égen.
hiányát érzem, mert nélküle vérzek
begyógyulnak a sebeim ha szemeibe nézek.
szárnyai óvnak, és vezetnek éjjel
ha félek.... vele repülök a szélben
mondd meddig kell várni, mondd meddig még
mondd miért érez mást mindig az egyik fél.
egy dallamot dúdolok magamban halkan
ez is csak rólad szól kérlek hallgasd
várok rád amíg a szívem dobban
a gondolatom roppan a hiányod ott van
minden mondatban, minden szóban
keresem a kezed de nem tudom hol van
csak múlnak percek és múlnak az évek
egyre távolabb sodor majd tőled az élet
megállítom az időt hogy fogjam a kezed
Én vagyok az, a szerelmes kisgyerek.
[2]
Hol vagy, miért nem látlak már?
csak az emlékek maradtak mit rám hagytál
Egy régi kép az asztalon
meg egy régi dal amit hallgatok
A peronon állva. csak a téli táj.
mondd hová tűnt el az a régi báj
Mi az arcodon ült mikor rád néztem
ez előtt fel sem tűnt de most átérzem
Üvölt a csend. és sírnak a fák,
Elhallgat az élet elhívna a vágy
Elhagynám a várost ha nem lennék gyáva
de nélküled nincsen holnap a mára
A tegnapból a mába, az idő is drága,
de te itt maradsz örökké a szívembe zárva
Angyal... kérlek vigyél magaddal
nap-nap után gyere hozd el a hajnalt
Angyal... a szíved marasztal
elmosódik minden nincs éjjel se nappal
Hol vagy... mondd meg merre menjek
hogy a kezed a kezemben érezhessem
Egy dal, egy szív, egy szó, egy hanggal
egy ütem, egy érzés, hol vagy angyal
Amíg ragyog a nap, ott fent az égen
addig várlak még... addig várlak téged....
[Ref]
Angyal.... vigyél magaddal
Angyal.... A szíved marasztal
Angyal.... gyere hozd el a hajnalt
Angyal.... Nincs éjjel se nappal
Angyal.... vigyél magaddal
Angyal.... a szíved marasztal
Angyal.... gyere hozd el a hajnalt
Angyal.... ÓóÓóÓ
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
